Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 23:27:13 805
Nagyon köszönöm a fordítást. A szöveg az eredeti, 1671-es Amsterdamban megjelent könyvből való. (első kiadás uo. 1640). Az Akadémiai Kvtár kézirat- és régi könyvek termében olvasható, több napi előrejegyzéssel. Linkről, internetes helyéről nem tudok, valszeg nincs. A cím: Ars magna Lucis et Umbrae. (10 al-könyvre oszlik, nagy alakú 800 oldal, sok illusztrációval).
A szerző: Athanasius Kircher (1602-1680), német jezsuita tudós, 1632 óta haláláig Rómában élt, a korabeli katolicizmus a kor legnagyobb tudósának tartotta. 44 (!) könyve jelent meg. Tárgyai: egyiptologia-kopt nyelv, mélytengeri fizika, földrengéstan, ókori zenekutatás (!), matematika-fizika-asztronomia, és Kína-kutatás (!). Rómában a Collegium Romanum-ban saját-maga alapította emlékmúzeuma volt (saját maga konstruálta szerkentyűkkel, plusz természetesen saját könyvtár, gyüjtemény stb), ezt 1870-ben az olasz állam kbző helyekre széthordta, ma Firenzében van legtöbb maradványa.
A nagy amerikai Catolic Lexikon I-XII (NY, 1911) még hosszú szócikket szentelt neki, a szintén amerikai 1950 körüli katolikus lexikon már csak pár sort. A mai tudomány szinte elfeledte, bár 1970 körül a teljes latinul írt életműve újrakiadásban megjelent valamelyik német egyetemi kiadónál. Inkább a szépirodalom kezd alakjával foglalkozni, pl. U. Eco A tegnap szigete c. utópisztikus kalandregényének ő az egyik főszereplője, más néven, fiktiv kalandokkal.
--- Remélem, elég érdekes. Bevallom, én is az érdekes figurát kutatom, fikció-dokumentum-valamire spekulálok: fordításodért persze dedikált példányt ajánlok (megjelenés után nyilván). Valószinüleg saját kiadásomban adom ki, potom 7-800 ezer forintomba fog kerülni, dehát egy valódi, szószerinti Vén Galvani vagy elmegy 2 hónapra télen a Kanári szigetekre, vagy ezt az összeget úri dilettánsként 100 olvasót érdeklő saját kiadásra költi.
Addig is:
Vale!
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 22:10:51 800
Én is nagyjából ezt hámoztam ki belőle. Gratias tibi ago.
A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 21:55:39 799

És akkor nézzük a Kircher-szöveget.

 

„Haec sphaera melius construi posset, juxta systema Copernici. Fiat igitur in aula quapiam* amplissima sphaera, juxta systema Cop; hoc enim machinationi nostrae maximé aptum reperi; quia sphaera vitrea loco Solis in centro posita meliús hoc situ operationem suam fortiri** poterit.”

 

Csak próbálkozási szinten tudom fordítani, ohne Gewähr:

 

Ez a szféra jobban megkonstruálható lenne a Copernicus-féle rendszer szerint. Legyen tehát az aulában (térben?) egy hatalmas szféra a Copernicus-féle rendszer szerint; ez mutatkozik ugyanis a machinációnk (kutatásunk???) számára a leginkább alkalmasnak; minthogy a fényes szféra a Nap helyébe, középre helyezve ennél az elhelyezkedésnél fogva jobban ki tudja fejteni működését.

 

*) Ez a szó nem enigmatikus, mert egyszerűen a quispiam, quaepiam, quidpiam pronomen indefinitum sing. nom. alakja femininumban. 

**) Ez egy passzív, pontosabban mediális infinitivusnak tűnik, de Finálynál nem találok ilyen igét.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 21:25:06 797

Először is saját kis latin mondataim interpretációjához némi adalék. A szemtelennek tűnő, de inkább depressziós csalódottságból felfakadt  Et tu filius nostri temporis esse videris mondat, amelyért elnézésedet kérem, érdekes módon Neked is és El Mexicano barátunknak is gondot okozott, vélhetően a passzív videris alak miatt,* ami ti. azt jelenti, hogy látszol. Így talán világossá válik a mondanivaló. Az et tu filius kicsit utánérzése az Et tu mi fili Brute mondásnak, amely ugye Caesar utolsó szavaiként ismert. (folyt. köv.)

 

*A video, videre ige ragozása pass. ind. praes. impf.-ban így fest: videor, videris, videtur, videmur, videmini, videntur.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!