|
|
 |
Nicsinyo
 2010-01-30 11:41:28
|
308
|
folyt.
Amikor a Yin dinasztia korrupciòja a nép szenvedésének forràsàvà vàlt, megjelent T'ai-kong Wang és lefejezte Tchou des Yin-t, amivel véget vetett a nép szenvedésének. Amikor a 2. uralkodo ( a Ts'in dinaszztiàbol) keserûségbe meritette a népet, Tchang Liang jelent meg, hogy rendet tegyen és az életet kellemesebbé tegye. Ezek az emberek a buddhizmus bevezetése elôtt éltek, de a segitség amit a népnek tettek, Shakyamuni küldötteivé tették ôket.Még ha a nem buddhista klasszikusok nem is foglalkoznak velük, az ilyen személyiségek bölcsessége lényegében olyan mint a buddhizmusé.
A mi korunkban a nagy földrengések, mint a Shoka- éra [Kamakura 1257] vagy a Bun'ei-éra üstököse [1264]...;ha lenne egy kivételes bölcsességû uralkodò, bizonyàra meghallgatott volna engem, Nicsirent. Vagy ha ekkor még nem is tette volna, de amikor az ellentétek a klàn tagjai között szakadàst okoztak [1272], vagy amikor a mongolok tàmadàst intéztek [1274], ez a bölcs uralkodò ùgy kellett volna hogy fogadjon, mint ahogy Wen kiràly (a Tcheou dinasztiàbol) fogadta T'ai-kong Wang-ot...
Ahogy egy vaknak a Nap és Hold nem szàmitanak kincsnek, egy eszetlen uralkodò nem érez màst mint gyûlöletet egy bölcs irànt...
..Egy nagy rossz mindig egy nagy jònak a hirnöke. Ha az egész Jambudvipa kàoszba süllyedne is, semmi kétség, hogy (a Szutra) széleskörben el fog terjedni az egész Jambudvipa földrészen.
[Nicsiren itt arra a L.SZ.XXVIII.fejezetében lévô részre utal, mely igy szòl:
<< A Buddha halàla utàn, én (Fugen bodhiszattva) széles körben el fogom terjeszteni ezt a szutràt az egész Jambudvipa földrészen.>>]
Elküldöm Daishin Ajari-t az elhunyt Rokuro sirjàhoz. Azelôtt azt godoltam, hogy magam is odamenyek a Kanto vidék lakosainak sirjàhoz, akik hallottàk tanitàsaimat és elszavalom a Jigage-részt [a Lotusz Sz.XVI, fejezetének verses része]. De a jelenlegi körülmények között, ha Nicsiren bàrhol megjelenik, azt màr aznap az egész környék megtudja, ami elterjed Kamakuràig. S még ha hitük szilàrd is, akàrhovà megyek, azok akikkel talàlkoznék, el kellene, hogy viseljék a többiek tekintetét. [vagyis ferde szemekkel néznének ràjuk]
…
[Nicsiren ebben a levelében azt magyaràzza, hogy a vilàg hanyatlàsàt az emberek illuziòi okozzàk. Minél erôsebb a kapzsisàg (telhetetlenség), a harag és tudatlansàg (3 Méreg) az emberek elméjében, annàl szükségesebb egyre magasabbrendû tanitàsokra hallgatni.
A mi korunkban (Törvény Utolsò Napjai) a 3 Méreg annyira elàrasztottak mindent, hogy az idôszakos (ideiglenes)tanitàsok nemhogy képtelenek ezt az àramlatot visszatartani, hanem még sulyosbitjàk is a helyzetet.
Nicsiren Dàjsonin elmagyaràzza, hogy ebben a korban a legfôbb rossz kevésbé a helytelen cselekedeteknek a következménye, mint inkàbb a buddhizmus idôszakos formàihoz valò ragaszkodàsé, amelyeknek a gyakorlata nem teszi többé lehetôvé a buddhasàghoz valò vezetést. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Nicsinyo
2009-12-03 14:46:21
|
273
|
GENKO GOSHO
(A hanyatlàs kalpàja)
A hanyatlàs kalpàjànak eredete az emberi lények elméjébôl ered. [az emberi élet hosszùsàgànak csökkenô periòdusa]
Minél « több embert fertôz meg » a 3 Méreg – mohòsàg, harag és tudatlansàg -, annàl inkàbb rövidül az emberek élete és vékonyodik termete.
Kinàban és Japànban, a budhizmus bevezetése elôtt, a nem-buddhista klasszkusok [taoizmus és konfucianizmus] ...rendet tartottak az emberek elméjében és szolgàltàk a vilàg irànyitàsait. De az elmék kezdtek egyre jobban eltàvolodni a jòtòl és közeliteni a rosszhoz; a nem buddhista klasszikusok [iràsok, tanitàsok] tul felületesekké vàltak azok hibàinak felfedésére, akik mélyen a rosszba fészkelték be magukat. Amikor lehetetlenné vàlt a nem buddh.iràsok segitségével kormànyozni a vilàgot, a buddhizmus apròdonként bevezettetett és a tàrsadalom visszanyerte nyugalmàt. Mert a buddhai bölcsesség egy tökéletes emberismeretre tàmaszkodik.
[A buddhista tanitàsok fokozatos bevezetésével a nem buddhista tanitàsok egyre inkàbb elveszitették befolyàsukat az embereken. Ennek következtében a nem buddh.tanitàsok bajnokai kezdték kivenni a buddh.tanitàsokbòl a lényegest, hogy bölcsebbek legyenek és ezeket belekeverték a sajàt szövegeikbe. Miàltal a tudatlan vezetôk azt hitték, hogy ez a nagy bölcsesség a nem buddh.tanitàsok sajàtja.]
Ily mòdon a jòra alapozott bölcsesség kezdett teret vesziteni mig végül a rosszra alapozott bölcsesség gyôzött az emberek szivében [lelkében, elméjében].
Amikor a buddh.iratokra tàmaszkodva akartak uralkodni, a Hinayana szutràinak bölcsessége màr nem volt elegendô, hogy visszahozza a békét. Ekkor bevezettettek a Mahayana szutrài. Az uralkodàsra hasznàlva, a vilàg visszanyert egy bizonyos békét.
A késôbbiekben azonban a Mahayana tanitàsainak bölcsessége sem lett elegendô. Ekkor tehàt az Egyetlen jàrmû Szutràja lett tanitva a kormànyzàsra, ami lehetôvé tette megismerni a nyugalmat egy bizonyos ideig.
Mindamellett, a mi korunkban sem a nem-buddhista tanitàsoknak; sem a Hinayana szutràinak, sem a Mahayana szutràinak, még csak a Lotusz Szutra Kivételes jàrmûjének sincs a legkisebb hatékonysàga. Ennek oka az, hogy az emberi elmében a mohòsàg, a harag és a tudatlansàg annyira erôs, hogy nem fogadja el a Vilàgmagasztalt felsôbbrendûségét a Nagy Jò véghezvitelében....
...A Törvény utolsò Napjai periodusban egyetlen bölcsnek, egyetlen erényes embernek sincs meg a képessége, hogy az emberi elme végtelen mohòsàgàt, haragjàt és tudatlansàgàt kontrolàllni tudja.
A Buddha eljutott oda, hogy meggyògyitsa a mohòsàgot a « meditàcio a test tisztasàgàn » nevû gyògyirral; hogy csillapitsa a haragot a « meditàciò a mindenki irànyàba valò jòindulaton » -nal; és hogy elkergesse a tudatlansàgot a « meditàciò az oksàg làncànak 12 szemén »-nel és a « meditàciò a kölcsönös fûggés eredetén » -nel.
De napjainkban ezeknek az elveknek a tanitàsa még rosszabbà teszi az embereket és csak megerôsiti mohòsàgukat, haragjukat és tudatlansàgukat; ugyanugy, mint ahogy a viz àltalàban eloltja a tüzet, a rossz legyôzetik a jò àltal; azonban amikor a viz maga is làngol, nem olthatò el még több vizzel...
Mostansàg, a T.U.N.periodusban nem a vilàgi életben elkövetett bûntények a legsùlyosabbak, hanem a vallàsos vilàg téves hite. Mivel a mai emberek nem értik ezt, minél jobban igyekszenek elismerésre méltò okokat teremteni, annàl inkàbb elôidézik a hanyatlàs jelenségét.
A Tendai, Shingon és màs iskolàknak adott tàmogatàs bàr làtszòlag dicséretreméltò cselekedetnek tünik, azonban a valòsàg az, hogy ez egy végtelen rossz aktus, rosszabb mint az 5 Fôhiba és a 10 Rosszcselekedet...
Ebbôl kifolyòlag ha lenne a vilàgon egy olyan bölcs, mint a Magasztos, aki elérte a végsô Felbredést; s ez talàlna egy bölcs uralkodòt, akivel együtt elhatàroznàk, hogy véget vetnek az olyan akciòknak, melyek csak làtszòlag jòk...akkor az orszàg bizonyos békére talàlna.
Mindez a Lòtusz Sz.elsô kötetében van megmagyaràzva, ahol mondva van:
< Minden jelenség valòdi jellege csak a buddhàk körében érthetô meg...>
Abban a kifejezésben, hogy: < összefüggés van elejétôl végig >, az « eleje » a gyökeret jelenti, a jòt és a rosszat egyarànt tartalmazza; a « vége » pedig a gyümölcsöt, hasznosat vagy kàrosat. Buddhàknak nevezzük azokat, akik teljesen ràébredtek a jò és rossz természetére, a gyökértôl kezdve az àgakig és a levelekig.
T'ien-t'ai mutatta ki:
< Az élet minden pillanatban föl van ruhàzva a 10 létàllapottal...> Tchangngan pedig:
<A buddha ezt az igazsàgot tekintette [ e vilàgra jövetele] legvégsô okànak.>
Hogy lenne könnyû mindezt megérteni?
A L.Sz.-ban van mondva:
< Es minden amit a Buddha tanit ….semennyire sem tàvolodik el a valòsàgos entitàstòl..>
T'ien-tai ezt igy tolmàcsolja:
< Ami a munkàt és a mindennapi életet illeti, semmiben sem különbözik a végsô igazsàgtòl.>
A bölcs nem az, aki a tàrsadalom szabàlyain kivül gyakorolja a buddhizmust, hanem inkàbb az, aki a vilàg mély ismerete àltal megtalàlja a legmegfelelôbb viselkedési mòdot.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
