Szia!
Ez némileg off itt, de a saját tapasztalatok alapján, meg az alapján, amit a fűtéses, építkezős topicokban a gyakorlottak tanácsolnak, szerintem a fűtési rendszeredhez nem érdemes nyúlni addig, amíg nem javítasz a ház szigetelésén.
Ha a ház esetleg vályog, akkor a falakon a n...cell nem jön szóba, mert nem engedi át a párát. Téglára lehetne, de én nem vagyok híve, teljesen mű dolog, és fogalmunk sincs, mennyi időt bír ki, utána meg ipari szemét lesz belőle. :-/ A kőzetgyapot drágább. Lehet még újrahasznosított papírrost, cellulóz szigetelést csinálni, vagy nádpallót, olyan 8-10 cm vastag már komolyabb, ehhez viszont olyan mester is kell, aki ért hozzá, hogyan kell föltenni a falra, meg bevakolni. "Műanyag" vödrös vakolat nem jó rá.
Megjegyzés: nálunk a hozzáépítés vaskos fa vázszerkezet, kívül-belül kb. 5-5 cm fával burkolva, és 18 cm vastag ilyen papírrost van közte. A forgalmazó csinálta. Eszetlenül jól szigetel, csak ajánlani tudom, de függőleges felületre házilag föltenni nem lehet, és a műanyaglemezeknél ez is drágább.
A leggyorsabb, leghamarabb megtérülő szigetelés, ha egy nem használt padlás födémét szigeteled. És ehhez nem feltétlen kell mestert fizetni. Ha fafödém, akkor teríthetsz kőzetgyapotot, thermoflocot (ez a papíros cucc), nádpallókat, ha tudsz szerezni a környéken, akár szalmabálákat is. Az utóbbival az egyetlen gond azt hiszem, hogy szeretik az egérkék. Annyi tanácsot tudok ehhez adni, hogy 20 cm körüli,vagy nagyobb vastagságra kell törekedni, az már nagyon sokat megfog a fölfelé szálló melegből. Ha pénz miatt nem megy egyszerre, lehet csinálni fokozatosan is: vagy az egész felületen először fele vastagságban, vagy a végleges méretben ,de először csak a ház legszélén lévő szobák fölött. Elég sok jó dolgot lehet olvasni a hőszigetelésekről a fenntarthato.hu-n (ha jól emlékszem, most ez a neve a Független Ökológiai Központ honlapjának) , meg itt a (Hő)szigetelések topicban is.
Esetleg érdemes még körülnézned a bejárati ajtód környékén, hogy lehet-e valamivel javítani rajta (télen belül vastag függöny, ha van rá mód, kis szélfogót építeni elé, ilyesmi). Sokat számít, ha éjjelre leengeded a redőnyt mindenhol, vagy, ha olyan szerencsés vagy, hogy szép spalettáid vannak az ablakokon, akkor azokat zárogatni szorgosan.
Ha már tudtál kezdeni valamit a szerkezetekkel, akkor hozzá lehet nyúlni a fűtéshez. Laktam vegyes kazános házban, mindenképp fűtötte a kazánházat is, még úgy is, hogy a csövek be lettek vonva ásványgyapottal. Jó hosszú csövek vezettek a hasznos terekig, mind veszteség. Én a szép látványon kívül azért vagyok híve a lakott térben álló kályhának, kandallónak, cserép- vagy tömegkályhának, mert a veszteségei is a lakóteret fűtik, kivéve, ami kimegy kéményen. De még ott is igaz, hogy a mi kb. 45 fokban ferdén vezetett 1 méter kályhacsövünk (2 mm vastag fekete vascső, salgótarjáni) nagyjából 1 kW-os plusz hőleadó, mielőtt a füst távozik.
De központi elhelyezés az kell neki. Ha a kéményed a ház szélső részén van valahol, az gond. Ha szokásos, négyzet alakú, kisméretű kéménytéglából épült kéményed van (ez a 14x14 cm belső méretű), akkor nagyobb kandalló nem játszik, sőt, úgy tudom, a cserépkályhánál is lehet ez gond. De a kéményes topicban, vagy, ha átnézel a Cserépkályha,kandalló, meg a Tömegkályha topicba, biztos, hogy a hozzáértők pontosabbat tudnak mondani. Sajnos, ezek a szép és okos fűtőeszközök induláskor sokba kerülnek. A kisebb kandallókályha az, ami nem többszázezernél indul, de ilyennel kifűteni csak szigetelt házat lehet. Én ilyenből ragaszkodtam ahhoz, hogy minél több része legyen öntvényből, és ne vaslemezből, és magyart akartam venni, egyrészt elvi okokból, másrészt, mert ahhoz biztosabb az alkatrész. Szvsz.
Remélem, tudtam segíteni valamennyit.
|
