|
|
 |
Wauhaus
2009-11-19 12:55:23
|
10
|
"a szerzői jog elidegeníthetetlen. Régebben azonban arra is volt példa, hogy valaki úgy megvett egy művet, hogy attól kezdve sajátjaként terjesztette."
A szerzői jognak csak a személyhez fűződő része elidegeníthetetlen (szerzői névjog, nyilvánosságra hozatal joga, visszavonás joga stb.). A vagyonjogi része viszont korlátozás nélkül elidegeníthető (hasznosítási jog, többszörözési jog stb.), az erre kiterjedő szabályozás diszpozitív.
Utóbbival több jazz-zenész ismerősömet behúzták az erdőbe a '90-es években, akik abban a tudatban írták alá a szerződést, hogy Magyarországon alig van piaca a jazznek, és kicsi pénznek is örülhetnek. Csakhogy a kiadó elkezdte terjeszteni a lemezeket Japánban, ahol komoly példányszámok keltek el ezekből a lemezekből. Ezért nem kaptak többletjuttatást, holott a szerzői jog részét képező "bestseller-klauzula" alapján kapniuk kellett volna, ami véleményem szerint a clausula rebus sic stantibus elvének egyik speciális esete (az általános Ptk. szerinti szabályok alapján is járt volna nekik többletjuttatás).
"Van, aki tetemes jogdíjat vágott zsebre a műsorán tartott és lemezen kiadott népdalok után is, úgy, hogy szerzőként van feltüntetve."
A népdal önmagában közkincs, nem áll szerzői jogvédelem alatt. A népdalfeldolgozás azonban már szerzői mű. Ha valaki azt hiszi, hogy ez nulla szellemi munka, prezentáljon egy jól harmonizált, jó akkordokkal ellátott, jól meghangszerelt népdalfeldolgozást. Csinálja meg azt, amit Bartók, Kodály, vagy napjainkban Oláh Kálmán... Brutális szigorral védett 2-3-4 akkordos popzenei számoknál bonyolultabb feladat ez. |
|
 |
Onogur
2009-11-19 12:18:24
|
6
|
| Igen igazad van. Én sem mondom másként, költői kérdés volt tőlem, s a téma jelentőségét lekicsinylő hsz-re találtam ki, írtam le. Vizsgáznom kellett jogi ismeretekből, melyben egy tétel volt ez a törvény. S a szakmám miatt sokszor szembesülni kell ezzel az egyéni, egyedi jelleggel. Emiatt kezdtem el gondolkodni ezen és elemezni a szellemi termékek mibenlétét. Hátha ez segít valamit. Habár előzetesen én is úgy látom, hogy nem lesz egy stabil alappont, amihez igazodni lehet majd. De ez jogegyenlőtlenséghez vezet. Mert van, aki semmit nem kér a művének továbbdolgozásának engedélyéért, más meg egekbe kér érte díjakat. S ez nincs leszabályozva. |
|
A hozzászólás:
 |
PETYUS
2009-11-19 09:51:37
|
5
|
> Ezek most eredeti művek lesznek vagy koppintások?
Eredeti művek, amelyek idézeteket tartalmaznak. Az idézés lehetősége és szabályai benne vannak a törvényszövegben.
> Erre azt mondod, a pályadíjjal kifizetted és ez az új arculatterv házi készítésű.
Ez viszont nem így működik, a szerzői jog elidegeníthetetlen. Régebben azonban arra is volt példa, hogy valaki úgy megvett egy művet, hogy attól kezdve sajátjaként terjesztette.
> Mit jelent: egyéni, eredeti jelleg?
Szerintem ezt soha nem lehet úgy definiálni, hogy minden esetben eldönthető legyen az eredetiség. Van, aki tetemes jogdíjat vágott zsebre a műsorán tartott és lemezen kiadott népdalok után is, úgy, hogy szerzőként van feltüntetve. |
|
Előzmény:
 |
Onogur
2009-11-19 01:38:15
|
2
|
Vegyük Picasso Guernica festményét. S valaki fest egy olyan képet, melyen Picasso éppen befejezi ezen művét, s az eredeti festmény az új kép több, mint felét kiteszi, de Picasso érzelemvilágát mesterien ábrázolja.
Vagy egy új színműben a szereplő elmondja valamely híres mai vagy nem rég elhunyt költőnk egyik rövid költeményét a megfelelő dramaturgiai helyzetben, s a mai mű erre a régebbi költeményre, pl annak keletkezési körülményeire épül.
Vagy vegyük Vajdahunyad várát a Városligetben. Sok más épület van ott összehozva, pl a Jáki templom is.
Ezek most eredeti művek lesznek vagy koppintások?
De van egy gyakorlati része is a dolognak. Ha egy mű, mely esetleges egyedi jellege miatt esélyes a jogi védelemre, akkor csak az eredeti szerző hozzájárulásával lehet rajta változtatni.
Pl csináltatsz egy dizájner céggel a cégednek egy arculattervet, mely egyedi szellemi alkotás, de azt egy kisebb, de a szerzők által nem támogatott formában módosítod és úgy jelensz meg a cégeddel. A dizájner céget pályázat útján kerested meg és ez a nyertes pályázat, így publikus a szerző is. Ha egyedi az arculatterv és miért ne lenne az, akkor szerző jog sérült. Erre azt mondod, a pályadíjjal kifizetted és ez az új arculatterv házi készítésű.
Vagy van egy épületed és át kell alakítanod, új homlokzati megjelenést szeretnél. Ha egyedi az épület, akkor az eredeti tervező hozzájárulásával teheted csak, ha nem egyedi, akkor nem kell a hozzájárulása.
S ezek után újból feltehetjük az eredeti kérdést:
Mit jelent: egyéni, eredeti jelleg?
Mert ennek ismerete alapján lehetséges csak a döntés. S itt súlyos anyagi függőségek is lehetnek (, ahol a jogászok megjelennek). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|