Keresés

Részletes keresés

berci222 Creative Commons License 2009-10-25 19:34:04 560

 

Azé´ arrol beszeltel, hogy az milyen jo lenne, ha az idözonak között lehetne ugrabugralni (a völgyek, csucsok simitasara). Az pedig mindenfelekeppen nagy tavolsagokat is jelent. nalam ez legalabb 3000-4000 km-t jelent. Pl. aram az Ural területeröl Europaba.

 

Minden halozatnak van topologiaja. Ez valahogyan alakult a mult 100 evben (az igenyek szerint). Mivel eddig nem volt szempont, hogy ket "ellenseges rendszer között" nagy mennyisegben energiat szallitgassunk, ezert 100% biztonsaggal kijelenthetö, hogy az összekapcsolasnak igen komoly technikai nehezsegei, hianyossagai vannak.

Nem egy kicsit kell összekapcsolni, hanem nagyon. :-))

 

Az EU villamosrendszerenek a fogyasztasa olyan ~250-300 GW körül mozoghat.

Ebbe pl. 20%-ot kivülröl hozni 50-60 GW-ot jelentene (kb. közel ennyi Nemetorszag jelenlegi fogyasztasa, illetve ez a magyar fogyasztas ~10-szerese lenne).

Hat ennek a realizalasarol, költsegeiröl, hosszu tavu egyezmenyeiröl, finanszirozasarol szol a nota.

 

Ha jol tudom pl. Mo. egyik problemaja, hogy a nyugatra vezetö kapacitasok gyengek es nemigen lehet eladni jelenleg Paks aramat sem, mert az infrastruktura ezt akadalyozza.

 

Ennek ellenere, amennyiben van kölcsönös erdeklödes, nyilvan van ertelme az integralasnak (mint altalaban minden integralasnak).

 

Az informatikat azert lehet(ett) robbanasszerüen fejleszteni, mert gyakorlatilag 1 db üvegszalas kabel megold szinte mindenütt, szinte minden problemat. Villamos halozatok ennel sokkal költsegesebbek.

 
padisah Creative Commons License 2009-10-25 15:57:50 557
összekapcsoláskor a fő probléma szvsz a fázis eltalálása lenne, ami miatt valszeg úgyis be fognak a kettő közé iktatni egy egyenáramú szakaszt, amiről aztán inverterrel kell a másik hálózathoz szinkron áramot csinálni

az meg nem olcsó
A hozzászólás:
ayantaqe Creative Commons License 2009-10-25 14:29:27 556
üzemleteti magát az a hálózat most is, kifizeti valaki most is. nem egy új hálózatról beszélünk. ráadásul hol mondtam én, hogy Vlagyivosztokból kell Lisszabonba cipelni az áramot? 3-4 időzónát gazdaságosan át lehet hidalni, ahol az időjárás, stb már olyan különbségeket generál, amik kifejezetten gazdaságossá tennék a szállítást.
lehet, hogy fele annyi veszteséggel el lehet vinni Maliból az áramot Göteborgba, mint Jekatyerinburgból, csak azt felejted el hozzátenni, hogy az egyenáramos nagyfesz rendszerek lényegesen drágábbak a jelenlegi váltóáramúaknál, ráadásul az utóbbi kész van, előbbi nincs. itt összekacsolásról van szó, nem egy új rendszer kiépítéséről, mint a szaharai esetében. ott érdemes már föld alá dugni és egyenáramúra megcsinálni, ez kétségtelen.
Előzmény:
berci222 Creative Commons License 2009-10-24 14:13:02 552

 

Csak eppen arrol mar diskuraltunk, hogy a HVDC-vel lehet ~3%/1000 km veszteseggel szallitani a delejt. Valtoarammal pedig a veszteseg 6-8%/1000 km.

Ha ilyen veszteseggel hurcolaszod ~10 000 km-t, akkor a vegen nem sok marad belöle. Es közben üzemeltetned kell egy 10 000 km-es halozatot.

Azonkivül szamit, hogy egyaltalan mekkora szabad szallito kapacitas all rendelkezesre, illetve milyen költseggel mi es hogyan bövithetö.

 
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!