|
|
 |
Törölt nick
 2009-10-15 08:41:16
|
187
|
A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17.000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg.
A zöm február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majd' 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. Forrás: Wikipédia
Szerintem ez nem a/z élelmezési/létszámra vonatkozik. Ez csak a frontról beérkezettekre. Lehettek már ott a mögöttes területen volt alakulatok is, melyek nem harcoltak. A kórházban lévőket szinte biztos, hogy kivették a létszámból, és gyógyulás után visszavették őket. Márc. 3. és ápr. 6. között egy hónap van. Ez alatt sok sebesült, beteg meggyógyulhatott.
Az élelmezési létszám "csak" azt jelenti, mennyien kaptak ellátást, azaz élelmet. |
|
A hozzászólás:
 |
|
here and now
2009-10-15 03:27:21
|
185
|
| Ha ez így van, akkor mi a magyarázata annak, hogy sokkal alacsonyabb a március 3-ai élelmezési létszám? A jelentések szerint a szétszórt, de fogságba nem esett, élve maradt állomány csatlakozása ekkorra már döntő részben megtörtént. |
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2009-10-13 09:02:43
|
149
|
Stark Tamás: Magyarország háborús emberveszteségei
Jóval nehezebb a 2. hadsereg folyamatosan változó létszámviszonyainak követése és az összveszteség megállapítása. A 2. hadsereg mozgósítandó állományát az egész ország területéről arányosan, egyenletesen állították össze. A honvédség rendelkezésére álló élőerőt és felszerelést a Honvédelmi Minisztérium úgy osztotta el, hogy a 2. hadsereg felállítása minél kisebb mértékben érintse az ország erőforrásait, melyeket Kállay Miklós kormánya a világháború utánra akart átmenteni. A kiszállítás április 11-én kezdődött meg, és július 27-ére már mindhárom hadtest megérkezett a frontra. A hadsereg létszáma ekkor mintegy 190 ezer fő volt. 1942 novemberétől a veszteségek pótlására további 35–36 ezer főt szállítottak ki. Ennek következtében a sorállomány és a tisztiállomány együttes létszáma 1942 augusztusa és 1943 januárja között 201-207 ezer között mozgott, tehát számottevően nem változott. A HM 22. osztályához beérkezett veszteségi lajstromok feldolgozása rendkívül időigényes volt. Az 1941. június 26-ától 1943. december 31-éig elszenvedett veszteségeket (ezek a számsorok változtatás nélkül kerültek be a 22. osztály későbbi összesítéseibe) 1944. május 15-én tették közzé belső használatra. Az összveszteség: 142 699 fő volt. Ebből elesett és meghalt 18 852 fő, a sebesültek száma 40 551, eltűntek 80 549-en, 2747-en pedig bizonyíthatóan hadifogságba estek.
..... végéig összeírt mintegy .... veszteségből levonjuk az 1942 áprilisa előtti, valamint az 1943 áprilisa utáni veszteségeket (arról az időszakról van szó, amikor a 2. hadsereg még, illetve már nem volt kint a hadműveleti területen), akkor 127 ezret kapunk. A 2. hadsereg vesztesége azonban ennél kevesebb, ugyanis ez a szám a folyamatosan kinn lévő, megszálló erők 5-6 ezer főre tehető veszteségét is tartalmazza. Mindent egybevetve, valószínűleg nem sokat tévedünk, ha a Jány Gusztáv vezette 2. hadsereg veszteségeit 120 ezer főben állapítjuk meg. A hónapokra lebontott statisztikából az is kitűnik, hogy a veszteségek mintegy 80 százaléka (90-100 ezer fő) az 1943. január 12-ei szovjet áttörés után keletkezett. Az 1942. júniusi tyimi áttörés, valamint a Don menti hídfők (Uriv, Scsucsje és Korotojak) felszámolásáért folytatott harcokban (július 18–szeptember 16.) a 2. hadsereg összesen 30 ezer katonát vesztett.
A doni áttörés után elszenvedett veszteségekről Szabó Péter kutatásai nyomán rendelkezésre áll a hadsereg vezérkari főnökének, Kovács Gyula vezérőrnagynak 1943. május 21-ei jelentése. Az 1943. január 1-jei és április 6-ai élelmezési létszám különbsége 96 016 fő volt. A majdnem 100 ezres hiányból akkor csak a kórházvonaton hazaszállított sebesültek és betegek 28 044 fős száma volt ismert. A foglyokkal kapcsolatban a vezérkari főnök a szovjet rádió hivatalos jelentésében szereplő 26 ezer fős adatra hivatkozott. A hazaszállítottak és a foglyok együttes száma tehát 54 044 volt. A 96 016 fős hiány és ez utóbbi adat különbsége 41 972. Kovács szerint ennyi „az 1943. évi hadműveletek alkalmával [ ...] elszenvedett véres veszteség, vagyis az elesettek és megfagyottak száma”. A szovjet rádió jelentése utólag hitelesnek bizonyult, mert az 1991 óta hozzáférhető szovjet források 28 706 regisztrált magyar fogolyról tesznek említést. Ez a szám a hídfőcsaták során fogságba esetteket is tartalmazza. Ha az 1942 és 1943 folyamán a keleti fronton eltűnt 80 235 katona mintegy 65-70 százaléka elesett, akkor a 2. hadsereg hősi halottainak száma az ugyanebben az időszakban regisztrált 17 800 elesettel együtt 60-70 ezer fő. Ezek a keretszámok a mintegy 15 ezer főnyi munkaszolgálatos áldozatot is magukban foglalják. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
