|
|
 |
here and now
 2009-10-12 17:52:22
|
141
|
Annyiban volt hibás az elhelyezés rendszere, hogy vonalvédelemre álltak be, szétforgácsolva az erőt, ahelyett, hogy az urivi és a scsucsjei hídfőt mélyen, többlépcsős tagolással, páncéltörő tüzérséggel megerősítve elreteszelték volna. Erre számított az idelátogató Zsukov, le is tolta Moszkalenkót támadási terve miatt, s nem is engedte volna a megyar szakaszon az áttörést, ha ezt találja. Már leírtam ebben a topicban, hogy a sztálingrádi csata heteiben is 3-4 naponként jött ide hol Zsukov, hol Vasziljevszkij, annyira tartottak attól, hogy a vonalvédelem csupán csel.
A végső meggyőződést aztán az adta, amikor január 12-én mindössze 5 megerősített zászlóalj harcfelderítésével indult meg a támadás az urivi hídfőben, s ez a viszonylag csekély erő úgy hatolt előre, mint kés a vajban. Annyira másra számítottak, hogy az általános támadást a 40. hadsereg arcvonalán az urivi hídfőben csak 14-ére tervezték. A harcfelderítés váratlan nagy sikere miatt kért engedélyt Moszkalenko, hogy a harcfelderítést kiszélesítse, és 13-án a hadsereg teljes erejével átmehessen általános támadásba.
A Kramer csoportot északi irányban, az Uriv felől előretörő orosz páncélosok ellen bevetették, de szinte legázolták őket az orosz harckocsik.
A még használható páncélos magasabbegységeket délre irányították hetekkel előbb a németek, hogy von Manstein felmentse Sztálingrádnál a 6. hadsereget és a 4. páncélos hadsereg bekerített felét.
Biztos, hogy áldozatokkal járt volna a haderő bent tartása. De más távlatokat hozott volna. A németek mindenütt jelen voltak, de mindenütt folyamatos harcérintkezésben lekötve ellenségeiktől. Kétlem, hogy a szerb frontot meg merték volna gyengíteni egy büntetőhadjárat kedvéért.
Ragyogó gondolatod ez a téli átképzés. Valóban rengeteg ember megmenekülhetett volna.
|
|
|
|
showtimes
2009-10-12 16:55:37
|
138
|
Az orosz siker oka ezen túlmenően az volt, hogy jól sakkoztak, a németek nem voltak hajlandóak "holmi" magyarok miatt elvonni csapatokat a Sztálingrád alatti erőlködésből.
Szerintem minden gyengeség, hiányosság ellenére nagyrészt elkerülhető lett volna a doni katasztrófa, ha Kramer az áttörés kezdetén kap még egy német pc. ho-t, meg a hozzá rendelt, szárazföldi célokat támadó légierőt, s az oroszok örültek volna, ha nagyjából visszanyomják a magyarokat a Don térségéből, mivel a német pc-ok egyszerűen felőrölték volna az áttörő csoportosításaikat, s nem jutnak ki a sereg mögötti hadműveleti mélységbe. |
|
A hozzászólás:
 |
|
showtimes
2009-10-12 16:45:28
|
137
|
Alapvetően nem volt hibás a csapatok csoportosítása, mert hol törtek át az oroszok? A két hídfőnél, északon, ahol frontális támadással próbálkoztak a folyón át visszaverték őket, s nem is tudtak teret nyerni.
A fő probléma nem ez volt, hanem az állásrendszer nem volt mélységben megfelelően tagolt, továbbá a tüzérség nem rendelkezett megfelelő vonóerővel. Ezért miután elment mellettük az orosz áttörés lőttek, aztán nem volt kire... állásban ragadtak. A Kramer féle páncélosokat túl későn vetették harcba az oroszok ellen, akkor kellett volna, mikor kitörtek a hídfőből. A nehézfegyverzet nélkül maradt visszavonuló honvédséget meg legázolták az orosz páncélosok. Amennyiben legalább a Luftwaffe képes lett volna érdemi segítségre igen meg lehetett volna ritkítani a soraikat...
A felszerelés visszatartásának problémájával egyet értek, azzal viszont nem, hogy döntően ezért fagytak meg. Ez részigazság, valójában döntően azért fagytak meg, mivel hiányos kiképzést kaptak, nem tudták télen nagy hidegben, hófúvásban hogyan lehet túlélni (pl. hófal építés a szeles oldalon, stb, ez a hadvezetőség hibája, "kedvenc vesszőparipám" már ősszel kérni kellett volna 30 finn kiképző őrmestert téli átképzésre...
Megjegyzés az A-hoz, a németeknek 43-ban nem okozott volna problémát a magyarok eltaposása, egyrészt jelentős számú csapatuk volt a Balkánon, másrészt tartalékok még akadtak a birodalomban, + románok és szlovákok önként és dalolva rohantak volna le minket (románoknak végig 2 hadserege állomásozott Dél-Erdélyben). |
|
Előzmény:
|
|
here and now
2009-10-12 12:56:45
|
133
|
Nagyon jók a kérdések.
Én is a 4.-re szavazok, két megjegyzéssel:
a./ A haderő bent tartása a Kárpát medencében, bár nyilván előbb-utóbb német retorziókat váltott volna ki, de éppen mert a 2. német és a 8. olasz hadsereg közötti területet (ahogy ez a nyár végén kialakult az arcvonalon) csakis saját erővel tudták volna kitölteni, nem lett volna erejük ahhoz, hogy akárcsak hasonló pusztítást is véghezvigyenek, mint ami bekövetkezett. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen tartalmú politika arra is kihatással lett volna, hogy a bent lévő, harcképes magyar haderő aligha nézte volna ölbetett kézzel a német hadsereg itthoni grasszálását.
b./ Ha már kint volt a 2. magyar hadsereg, az élőerő és az eszközök egészen másfajta, - a hídfőkre, különösen az urivire koncentráló - elhelyezésével, és a szárnyak ellenség általi átkarolását azonnal követő rendezett visszavonulással, továbbá a hatalmas élelmiszer- és ruhakészleteknek a harcoló csapatok számára történő átadásával, tizedére lehetett volna csökkenteni a veszteségeket. Amit felsoroltam, teljesen reális lehetőség volt, ha nem az őrültség (vagy egyesekben a gonoszság) kerekedik felül a hadvezetésben. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
