|
|
 |
showtimes
2009-10-12 16:45:28
|
137
|
Alapvetően nem volt hibás a csapatok csoportosítása, mert hol törtek át az oroszok? A két hídfőnél, északon, ahol frontális támadással próbálkoztak a folyón át visszaverték őket, s nem is tudtak teret nyerni.
A fő probléma nem ez volt, hanem az állásrendszer nem volt mélységben megfelelően tagolt, továbbá a tüzérség nem rendelkezett megfelelő vonóerővel. Ezért miután elment mellettük az orosz áttörés lőttek, aztán nem volt kire... állásban ragadtak. A Kramer féle páncélosokat túl későn vetették harcba az oroszok ellen, akkor kellett volna, mikor kitörtek a hídfőből. A nehézfegyverzet nélkül maradt visszavonuló honvédséget meg legázolták az orosz páncélosok. Amennyiben legalább a Luftwaffe képes lett volna érdemi segítségre igen meg lehetett volna ritkítani a soraikat...
A felszerelés visszatartásának problémájával egyet értek, azzal viszont nem, hogy döntően ezért fagytak meg. Ez részigazság, valójában döntően azért fagytak meg, mivel hiányos kiképzést kaptak, nem tudták télen nagy hidegben, hófúvásban hogyan lehet túlélni (pl. hófal építés a szeles oldalon, stb, ez a hadvezetőség hibája, "kedvenc vesszőparipám" már ősszel kérni kellett volna 30 finn kiképző őrmestert téli átképzésre...
Megjegyzés az A-hoz, a németeknek 43-ban nem okozott volna problémát a magyarok eltaposása, egyrészt jelentős számú csapatuk volt a Balkánon, másrészt tartalékok még akadtak a birodalomban, + románok és szlovákok önként és dalolva rohantak volna le minket (románoknak végig 2 hadserege állomásozott Dél-Erdélyben). |
|
A hozzászólás:
 |
here and now
2009-10-12 12:56:45
|
133
|
Nagyon jók a kérdések.
Én is a 4.-re szavazok, két megjegyzéssel:
a./ A haderő bent tartása a Kárpát medencében, bár nyilván előbb-utóbb német retorziókat váltott volna ki, de éppen mert a 2. német és a 8. olasz hadsereg közötti területet (ahogy ez a nyár végén kialakult az arcvonalon) csakis saját erővel tudták volna kitölteni, nem lett volna erejük ahhoz, hogy akárcsak hasonló pusztítást is véghezvigyenek, mint ami bekövetkezett. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen tartalmú politika arra is kihatással lett volna, hogy a bent lévő, harcképes magyar haderő aligha nézte volna ölbetett kézzel a német hadsereg itthoni grasszálását.
b./ Ha már kint volt a 2. magyar hadsereg, az élőerő és az eszközök egészen másfajta, - a hídfőkre, különösen az urivire koncentráló - elhelyezésével, és a szárnyak ellenség általi átkarolását azonnal követő rendezett visszavonulással, továbbá a hatalmas élelmiszer- és ruhakészleteknek a harcoló csapatok számára történő átadásával, tizedére lehetett volna csökkenteni a veszteségeket. Amit felsoroltam, teljesen reális lehetőség volt, ha nem az őrültség (vagy egyesekben a gonoszság) kerekedik felül a hadvezetésben. |
|
Előzmény:
 |
ouzo
2009-10-12 09:25:14
|
132
|
S akkor most visszatérve a témához, lehetne egy kis szavazást tartani?
A kérdés: 1: A magyar hadsereg kiküldés elkerülhetetlen volt (a 38-39-40 év történései miatt), de idejében visszavonulva meg lehetett volna menteni a nagyobbik részét.
2: A magyar hadsereg kiküldés elkerülhetetlen volt (a 38-39-40 év történései miatt), s lehetetlen volt a visszavonulás.
3: A hadseregek küldését vissza lehetett volna tartani későbbre, amikor jobban beláthatóak a követelmények és következmények.
4: A magyar hadsereget mindenképpen a Kárpátok között kellett volna tartani, akkor is, ha ez később ez ugyanúgy véres megszálláshoz vezetett volna.
Én a 4-re szavazok. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|