Keresés

Részletes keresés

sierra Creative Commons License 2009-10-08 22:33:30 121
"Kérlek, tanulmányozd I. Miklós és Paszkevics levelezését."

-- hát ezt most éppen nincs módomban sajnos.

"A cár a német erjedést úgy értelmezte, hogy a Szent Szövetség rendszerét éppen egy "renitens" módon egyesülő Németország (Frankfurti Parlament!) fogja megtámadni. Ezért számított 49 őszére datálva háborúra Németországgal."

-- Ez teljesen lehetetlen. 1849 augusztusában a FP már kb. négy hónapja nincs is, mert április-május folyamán föloszlik. De a jelentőségét már jóval korábban, kb. 1848 nyarán veszíti el valamikor, cirka két-három hónappal a megalakulása után, mert a végeérhetetlen ügyrendi vitákon látszik, hogy soha a büdös életben nem lesz egyéb, mint sóhivatal. Onnantól fogva súlytalan a német egyesítés témájában, s aztán a fent említett időpontban (egy évvel később) csendben szétoszlik a nép.

Kizárt dolog, hogy a cár egy nem létező intézménytől félt volna ebben az időszakban.

"A temesvári csata után az - egyébként jelentős, 8-10 ezer főt kitevő - újonccsapatok bomlottak fel, ezek jelentős része egy-két napon belül visszatért. Kb. 4 hadtestnyi erő a déli főseregből,"

-- Én ezt nem így tudom. 8 ezer csak a foglyok száma, amit Haynauék ejtenek, a 60.000-res sereg fele nincs meg Lugoson. Lőszer sincs. A tüzérség ott veszett Temesvárnál. A morál a béka segge alatt, a Lugoson gyülekező erők gyakorlatilag bevethetetlenek. Vezérük nincs, mert Bem maródi, Dembinsky egy szerencsétlen hülye, akit most váltottak le másodjára, Perczel agyilag nem százas, Guyon tökéletesen alkalmatlan, Lázár meg a kritizáláson kívül kvázi nem ért semmihez és senki nem akarta a parancsnokságot átvenni, mert már minden mindegy. Ja, és mellesleg az egész szabadságharc lelki gerince, vagy mifenéje Kossuth lemond...

(a legabszurdabb az, hogy nem is Görgei hozza meg a fegyverletétel döntését (bár teljesen világos, hogy más utat nem lát), hanem egy katonai tanács, aminek ő csak engedelmeskedik a végrehajtásban)

"Nem az "elkerülő manőverezésre" ajánlottam a szuronyrohamot, csak azt az érvet cáfoltam, miszerint lőszerutánpótlás nélkül nem lehetett megtartani a honvédsereget."

-- De nem egy hónapok óta agyondemoralizált honvédsereget. A szuronyrohamhoz bivaly erkölcsi tartás, bároság és lélekjelenlét kell, itt pedig erről szó nem volt már régóta.

"Ebben vált árulóvá Görgey, aki már júliusban felajánlotta, minden illetékesség nélkül, a magyar koronát a Romanovoknak. Feltételezem, hogy ismered ennek történetét."

-- Ez indifferens. Egy kétségbeesett lépés. A cártól legalább megtorlástól nem kellett volna tartania nemzetnek, a bosszúszomjas Ferenc Józseffel ellentétben. De ez mindegy, ennek semmi köze a fegyverletételhez. Csak annyi hogy már régen látszott, hogy a háború elveszett.
showtimes Creative Commons License 2009-10-08 17:00:59 118
Lakosság szeretete: magyar vidéken nagyjából adott, de ahol összpontosultak ott már csak részlegesen igaz, a Bánát (Temesvár) döntően sváb, román, szerb lakosságú volt. A Maros-völgye Aradtól feljebb román vidék, ettől északra a Bihari-hegység zárta el a vonulást, a hegyvidék móc lakossága Axente Sever vezetésével a legocsmányabb magyarellenes atrocitásokat követte el... a hegyekben nem sokkal korábban pusztult el a Rákóczi Szabadcsapat színe java, Vasvárival az élen, pedig még lőszerük is volt, de amint elvesztették egyetlen ágyújukat lemészárolták őket...
showtimes Creative Commons License 2009-10-08 16:56:33 117
A lőszer nélküli masírozás már anno is egyenlő volt a kollektív öngyilkossággal, akárcsak a tüzérségi tűztámogatás nélkül elvárt szuronyroham (esetleg jó kis kartács össztűz után lehetett próbálkozni, vagy ha fedett terepről hirtelen felbukkantak, de az is rendkívül veszélyes volt. Az Alföldön meg hol tudtak volna rejtetten masírozni? Egy szakasz esetleg eloson, de nem egy sereg... elég, ha fogatolt tüzérség a lovasság fedezete alatt lőtávolban állásba megy és megágyúzza, máris szétugratta a sereget...
A hozzászólás:
here and now Creative Commons License 2009-10-08 15:18:55 116

Kérlek, tanulmányozd I. Miklós és Paszkevics levelezését.

A cár a német erjedést úgy értelmezte, hogy a Szent Szövetség rendszerét éppen egy "renitens" módon egyesülő Németország (Frankfurti Parlament!) fogja megtámadni. Ezért számított 49 őszére datálva háborúra Németországgal.

A temesvári csata után az - egyébként jelentős, 8-10 ezer főt kitevő - újonccsapatok bomlottak fel, ezek jelentős része egy-két napon belül visszatért. Kb. 4 hadtestnyi erő a déli főseregből,

és a friss, érintetlen, jól felszerelt és kiképzett Kazinczy-hadtest (ekkorra már hadtest erejűvé vált!) bevethető állapotban volt, s ezek jó része magas harcértékű csapatokból állt.

Ugyancsak ajánlom figyelmedbe Paszkevics és Haynau levelezését. Haynau "főserege" ekkorra már nem képviselt nagyobb erőt (a Panyutyin hadosztállyal együtt sem), mint amely Isaszegen a császári oldalon jelen volt. A közvetlen közelben lévő honvéd haderő viszont háromszorosa volt!

Nem az "elkerülő manőverezésre" ajánlottam a szuronyrohamot, csak azt az érvet cáfoltam, miszerint lőszerutánpótlás nélkül nem lehetett  megtartani a honvédsereget. Éppen a hazai környezet és a lakosság rajongó szeretete volt az a hatalmas tartalék, amely a vonulásokat esélyessé tette.

A lényegre tapintasz. Mert a katonának nem az a dolga, hogy cárok és egyebek fejében kutasson, hanem hogy halálig hűséges legyen hivatásához. Ebben vált árulóvá Görgey, aki már júliusban felajánlotta, minden illetékesség nélkül, a magyar koronát a Romanovoknak. Feltételezem, hogy ismered ennek történetét.

A kapituláció feltétel nélküliségének megvannak a katonai indokai. Itt egyetlen sem állt fenn.

Előzmény:
sierra Creative Commons License 2009-10-08 12:14:39 115
Na jó, ez a szuronyroham kiverte a biztosítékot nálam. Irreális, amit írsz.

49 őszén nem volt semmilyen német-orosz háború*, a temesvári csata után a menekülő embertömeg már nem volt hadrafogható, te ellenben Haynau seregét nullázod le, nem őket; valamint két-három hónap szuronyrohammal végbevitt elkerülő manőverezést ajánlasz, amíg a csak képzeletben létező orosz-német háború miatt ki kellene vonni a cári csapatokat. De még ha ez mind lehetséges is volna, honnan kellett volna Görgeinek arról tudni, hogy mi zajlik a cár fejében, meg Paszkeviccsel folytatott levelezésében, hogy abból megsejtse, hogy neki még két-három hónapig bújócskáznia kell?

De egyébként már attól irreális az egész, hogy kb. harmincezer emberrel seregszerű mozgás mellett partizánkodni nem lehet. Minden élelmiszerraktár az ellenség kezére kerül és a helyi lakosságot meg nem lehet fosztogatni, mert pechünkre pont Magyarországon vagyunk és nem valahol Ukrajnában, vagy Tirolban. Klapkához el se érne ez a sereg, mert egy héten belül minden katona az éhségtől kopogó szemmel hazatér.


* még csak komoly fenyegetésről sem tudok, pedig a XIX. század nk. történéseivel nagyjából tisztában vagyok; a cár kalkulációja egy évet sietett, 1850 őszén volt egy felforrósuló helyzet. Csak az már 15 hónapnyi távolság és mellesleg akkor sem tört ki semmilyen háború, elég volt Schwarzenbergnek összevonnia a szemöldökét és a poroszok máris aláírták minden követelését Hessen-Cassellel kapcsolatban, meg a korlátozott unióval kapcsolatban.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!