|
|
 |
here and now
 2009-10-08 15:18:55
|
116
|
Kérlek, tanulmányozd I. Miklós és Paszkevics levelezését.
A cár a német erjedést úgy értelmezte, hogy a Szent Szövetség rendszerét éppen egy "renitens" módon egyesülő Németország (Frankfurti Parlament!) fogja megtámadni. Ezért számított 49 őszére datálva háborúra Németországgal.
A temesvári csata után az - egyébként jelentős, 8-10 ezer főt kitevő - újonccsapatok bomlottak fel, ezek jelentős része egy-két napon belül visszatért. Kb. 4 hadtestnyi erő a déli főseregből,
és a friss, érintetlen, jól felszerelt és kiképzett Kazinczy-hadtest (ekkorra már hadtest erejűvé vált!) bevethető állapotban volt, s ezek jó része magas harcértékű csapatokból állt.
Ugyancsak ajánlom figyelmedbe Paszkevics és Haynau levelezését. Haynau "főserege" ekkorra már nem képviselt nagyobb erőt (a Panyutyin hadosztállyal együtt sem), mint amely Isaszegen a császári oldalon jelen volt. A közvetlen közelben lévő honvéd haderő viszont háromszorosa volt!
Nem az "elkerülő manőverezésre" ajánlottam a szuronyrohamot, csak azt az érvet cáfoltam, miszerint lőszerutánpótlás nélkül nem lehetett megtartani a honvédsereget. Éppen a hazai környezet és a lakosság rajongó szeretete volt az a hatalmas tartalék, amely a vonulásokat esélyessé tette.
A lényegre tapintasz. Mert a katonának nem az a dolga, hogy cárok és egyebek fejében kutasson, hanem hogy halálig hűséges legyen hivatásához. Ebben vált árulóvá Görgey, aki már júliusban felajánlotta, minden illetékesség nélkül, a magyar koronát a Romanovoknak. Feltételezem, hogy ismered ennek történetét.
A kapituláció feltétel nélküliségének megvannak a katonai indokai. Itt egyetlen sem állt fenn. |
|
A hozzászólás:
 |
|
sierra
2009-10-08 12:14:39
|
115
|
Na jó, ez a szuronyroham kiverte a biztosítékot nálam. Irreális, amit írsz.
49 őszén nem volt semmilyen német-orosz háború*, a temesvári csata után a menekülő embertömeg már nem volt hadrafogható, te ellenben Haynau seregét nullázod le, nem őket; valamint két-három hónap szuronyrohammal végbevitt elkerülő manőverezést ajánlasz, amíg a csak képzeletben létező orosz-német háború miatt ki kellene vonni a cári csapatokat. De még ha ez mind lehetséges is volna, honnan kellett volna Görgeinek arról tudni, hogy mi zajlik a cár fejében, meg Paszkeviccsel folytatott levelezésében, hogy abból megsejtse, hogy neki még két-három hónapig bújócskáznia kell?
De egyébként már attól irreális az egész, hogy kb. harmincezer emberrel seregszerű mozgás mellett partizánkodni nem lehet. Minden élelmiszerraktár az ellenség kezére kerül és a helyi lakosságot meg nem lehet fosztogatni, mert pechünkre pont Magyarországon vagyunk és nem valahol Ukrajnában, vagy Tirolban. Klapkához el se érne ez a sereg, mert egy héten belül minden katona az éhségtől kopogó szemmel hazatér.
* még csak komoly fenyegetésről sem tudok, pedig a XIX. század nk. történéseivel nagyjából tisztában vagyok; a cár kalkulációja egy évet sietett, 1850 őszén volt egy felforrósuló helyzet. Csak az már 15 hónapnyi távolság és mellesleg akkor sem tört ki semmilyen háború, elég volt Schwarzenbergnek összevonnia a szemöldökét és a poroszok máris aláírták minden követelését Hessen-Cassellel kapcsolatban, meg a korlátozott unióval kapcsolatban. |
|
Előzmény:
|
|
here and now
2009-10-06 08:37:54
|
111
|
I. Miklós és Paszkevics meglepően sűrű és szókimondó levelezését ajánlom figyelmedbe, mint ami a legjobb forrás a témában.
Én levezettem térképen, s éppen arra a meglepő eredményre jutottam, hogy sehova nem volt "beszorulva" a honvéd haderő (legföljebb Komáromba, ahonnan viszont Klapka páratlan hősiességgel és hadvezéri teljesítményt nyújtva, kitört).
Nem akarok másokat zavarni "offolásommal". Azzal zárom: az elmondottakon kívül számos további, tényeken alapuló érv bizonyítja: a feltétel nélküli kapitulációnak katonai indoka nem volt. Még egyet utolsónak: a lőszerhiányt szokták említeni, holott a honvédek tárgyilagosan (Leiningen, Karsa, Klapka), a császáriak borzadállyal, az oroszok elismerően írják, hogy a magyar gyalogos honvéd nem szerette lövésre használni a puskát, mert a szuronyrohamban "érezte jól" magát, amitől minden más nemzet katonája rettegett. A császári hadsereg annyira félt a magyar gyalogos honvéd szuronyrohamától, hogy kifejezetten ezért sűrítették be zászlóaljaikban a vadászszázadokat tavasztól, úgy, hogy a századok fele (!) vadászszázad lett a gyalogzászlóaljakban, holott azelőtt jó, ha egy-kettő volt belőlük.
--------------------------------------
Visszatérve:
A német elképzelés szerint a magyar terület a győzelem után a Birodalom konyhakertje, gyümölcsöskertje és hízlaldája lett volna. Nem egyszerűen taktikából ragaszkodtak a magyar mezőgazdasági termékekhez, hanem tudták, látták, érezték, hogy annál jobb sehol nincs. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
