|
|
 |
Nicsinyo
 2010-04-22 17:30:20
|
319
|
Ujra nekigyürkôztem ennek a tételnek, az egész levelet leforditottam teljes egészében:
SHOHO JISSO SHO
(Az élet valòdi természete)
Kérdés: irva van a Lotusz Szutra « Hoben » fejezetében:
<< Minden jelenség valosàgos jellegét csak a buddhàk érthetik meg...Ez a valòsàg megjelenésében tartalmazza a természetét...és ezek összefüggéseit. Elejétôl végig...>> Mi ennek az értelme?
Vàlasz: Ez azt jelenti, hogy minden lény és környezete a 10 létàllapotban (birodalomban) lévô – a legalsòtôl kezdve (pokol) a legmagasabbig (buddha) – mind kivétel nélkül a Myoho Renge Kyo-nak a megnyilvànulàsai. Ha van környezet, az élet szükségszerûen benne talàlhatò.
Miai-lo jelenti ki: « Az élet (shoho) mint ahogy környezete (eho) mindig a Myoho Renge Kyo-nak a megjelenései... A valòsàgos jelleg elkerülhetetlenül megnyilvànul minden jelenségben és minden jelenség birtokolja a 10 Mòdozatot. ...A 10 Mòdozat elmaradhatatlanul a 10 létàllapotban mûködik; s a 10 àllapot pedig az életet és környezetét egyszerre meghatàrozza....Az élet és a pokol szintere mindketten megvannak a Buddha életében. Màsfelôl a Buddha élete és közege nem kivülàllò [nem lép tul] a közönséges emberek életén. »
Az ilyen pontos magyaràzatok kizàrnak minden kétséget. Eszerint minden élet a Vilàgmindenségben tisztàn Nam Myoho Renge Kyo. Még a 2 buddha is, Shakyamuni és Taho, ôk is a MyhoRengeKyo megnyilvànulàsai, akik azért jelentek meg, hogy kiosszàk az emberiségnek e Törvény [Tan] johatàsait. Fölvették a 2 budha alakjàt és egymàs mellett ülve a Kincses Toronyban egyetértésükként bologattak.
Nichiren az egyetlen aki valaha is tanitott egy ilyen doktrinàt.
T'ien-t'ai, Miao-lo és Dengyo tudtàk ezt, de soha nem hirdették ki hangosan. Meg volt az oka hallgatàsuknak: a Buddha nem bizta ràjuk ezt a küldetést, mert akkor nem jött el még ennek az ideje és ôk nem voltak a régmult idôkben a Buddha tanitvànyai. Egyedül Jogyo, Muhengyo és a többi « földbôlkibujt bodhiszattva »- vezetô jelenhet meg a « Törvény Utolso Napjai »periodus elsô 500 éve soràn, hogy terjesszék a MyhoRengeKyo 5 iràsjelét. Egyedül ôk képzettek arra, hogy megirjàk a « hodolat tàrgyàt »: anyagi megnyilvànulàsàt ennek a légbeli szertartàsnak, amely soràn egymàs mellett helyet foglaltak a Kincses Toronyban. Ugyanis a Törvény és ez a « hodolati tàrgy » mindkettô az 'ichinen sanzen'- alapelvének a megtestesülései, mely a Juryo fejezetben tàròdik föl.
A két buddha [Shakyamuni és Taho] csak megjelenései az alap-buddhànak, ugyanakkor MyhoRengeKyo maga az alapvetô buddha.
Ez az amit a Szutra ugy hiv: <<a Tathagata titka és rejtélyes hatalma>>.
[Ebben] a « titok » a Buddha 3 testének tulajdonsàgai összességét fejezi ki, a « rejtélyes hatalom » pedig ezeknek mûködéseit. Az entitàs [=a létezô tulajdonsàgai] az az alapvetô buddha, a mûködései pedig egy àtmeneti buddha. Egy egyszerû halandò a 3 Test entitàsa, vagy az alapetô buddha. A Buddha a 3 Testnek a mûködése vagyis egy àtmeneti buddha. Azt hittük, hogy Shakyamuni egy olyan lény, aki fel van ruhàzva az uralkodo, a mester és a szülô 3 Erényével, midnyàjunk javàra, azonban éppen ellenkezôleg: az egyszerû halando az, aki felruhàzta ôt a 3 Erénnyel.
T'ien-t'ai igy hatàrozza meg a Tathagatàt:
< Nyorai a cim, amelyet a 10 irànyban lévô buddhàknak adnak és az élet 3 fàzisàban a 2 buddhànak, a 3 buddhànak és minden àtmeneti és alapvetô buddhànak. >
Itt amit alapvetô buddhàn értünk az az egyszerû halando, ugyanakkor az 'àtmeneti buddhàk' kifejezés a Buddhàra vonatkozik. Van mégis egy hatàrozott különbség egy buddha és egy egyszerû halando között, mert az egyszerû halando az illuzioban van, mig egy buddha megvilàgosult. Egy egyszerû halando nem képes fölfogni hogy ô maga egyszerrre birtokolja az entitàst és a Buddha 3 Testének mûködôképessésségét.
« Minden jelenség » [= minden ami alakul és különbözô formàban megjelenik a valòs vilàgban] a Szutràban a 10 létàllapotot jelenti, a « valosàgos entitàs » [entitàs= a létezô dolog vagy lény tulajdonsàgainak összessége] pedig az ami àthatja a 10 létàllapotot.
Ez a valosàgos entitàs egy màsik neve a MyohoRengeKyo-nak, mibôl kifolyolag MyhoRengeKyo jelen van minden jelenségben; A pokol felismerhetô pokoli jellemvonàsairol, ez a Pokol létàllapot valosàga. Ha ezek helyébe megjelennek a kapzsisàg- [telhetetlenség] létàllapot jellemvonàsai, akkor ez màr nem pokol-lét. Egy buddha egy buddhànak a valosàgàt jeleniti meg, egy egyszerû halando pedig egy egyszerû halandoét. Minden jelenség magàban hordozza a MyohoRengeKyonak a megjelenéseit. Ezt jelenti az a kifejezés, hogy « minden jelenség kinyilvànitja a valosàgos entitàst ».
T'ien-t'ai kijelenti:
<A valosàgos entitàs mély alapvelve a MyohoRengeKyo-nak eredendô Törvénye.>
E magyaràzat àltal a « valosàgos entitàs » a teorikus [elméleti] tanitàsoknak felel meg és a « MyohoRengeKyo eredendô törvénye » pedig a lényegbevàgo [nélkülözhetetlen] tanitàsnak.
Elmélkedjen ezen mélyen.
Még ha kevésbé mélto is erre a dicsôségre, mégis Nichiren az elsô a Csodàlatos törvény terjesztésében, mely Jogyo bodhiszattvànak lett àtadva, hogy a Törvény Utolso Napjai periodusban elterjessze. Nichiren az elsô, aki megirta a Gohonzont: egy régmult buddhànak az anyagi megjelenését, mely a lényegbevàgo tanitàs Juryo fejezetében nyilatkoztatott ki; Taho buddhàé akinek megjelenése az elméleti tanitàsok Hoto fejezetében van megirva és a 'fôldbôl-kibujt- bodhiszattvàké', akiket a Jujutsu fejezetben làtunk elôbukkanni. Lehet gyûlölni Nichirent, de nem lehet letagadni Nichiren megvilàgosodàsànak tényét.
Hogy Nichirent szàmûzték erre a tàvoli szigetre, az egy olyan bûntény, melyet lehetetlenség levezekelni akàr megszàmlàlhatatlan 'eon' idôk alatt sem.
Olvashatjuk a Hiyu fejezetben: << Egy eon nem lesz elegendô levezekelni ezt a sulyos bûnt.>>
Egyébként azzal, hogy Nichirennek adomànyoz valaki és tanitvànyàvà vàlik, annyi johatàs éri majd, melyet még a Buddha bölcsességével sem lehet megismerni. A Yakuo fejezetben olvassuk: << Még a Buddha bölcsessége is képtelen ennek terejedelmét fölmérni.>>
Egyedül Nichiren kezdte el a 'földbôl-kibujt-bodhiszattvàk' küldetését teljesiteni. Még az is lehet, hogy egyike lenne ezeknek. S ha ezek közül a földi boddhiszattvàk közül valo lenne, akkor tanitvànyai is azok. A Hosshi fejezetben van mondva/ < ha valaki, férfi vagy nô, titokban tanitja egy màsiknak hacsak egy mondatàt is a Lotusz szutrànak, tudja meg mindenki, hogy ez a Buddha küldötte, aki azért jött, hogy a buddha mûvét teljesitse.> Ki màsrol lehet szo itt, mint rolunk?
Amikor valakit nagy dicséretekkel làtunk el, semmit nem tûnik neki nehéznek teljesitenie. Ez a bizatato szavak hatalma. A Törvény Utolso Napjai-ban született gyakorlo, aki a Lotusz Szutràt tanitja, talàlkozni fog a 3 Nagy Ellenséggel, akik szàmûzetését, sôt halàlos itéletét idézik elô. Pedig Shakyamuni Buddha joindulatànak [kegyességének] köpönyegét boritja azokra, akik kitartanak a terjesztésben. Minden istenség megjutalmazza ôket, vàllàra emeli és a hàtàn hordja. Birtokoljàk a legnagyobb joszerencsét [johatàsokat] és vezethetik az összes emberi lényt.
Igy tàmogatvàn Shakyamuni és Taho buddhàk àltal, minden màs buddha és bodhiszattva, valamint a 7féle égi- és 5féle földi istenség àltal; Kichimojin és 10 lànya, a 4 égi kiràly, bonten és taishaku àltal, emma kiràly, a viz és a szél istenségei, a tengerek és hegyek, dainichi buddha, fugen és Monju bodhiszattva àltal és a Nap és Hold istenségei àltal – Nichiren el tudott viselni megszàmlàlhatatlan és kegyetlen megprobàltatàsokat.
Az akinek erényeit magasztaljàk, nem tétovàzik kockàzatot vàllalni, azonban akit biràlnak (kritizàlnak), sajàt vesztébe rohanhat. Az egyszerû halandok ilyenek.
Minden körülmények között ôrizze meg a Lotusz Szutra gyakorlojàhoz mélto hitét és igyekezzen Nichiren tanitvànya lenni egész életén keresztül. Ha ugyanazzal a szellemmel rendelkezik, mint Nichiren, ön is egy 'földi bodhiszattva' kell, hogy legyen és ha az, akkor minden kétséget kizàroan ön a Buddha egyik tanitvànya is, végtelen messzi idôktôl fogva.
Irva van a Yujutsu fejezetben: < Tanitom nekik a legrégibb idôktôl fogva..>
Nem szabad megkülönböztetést tenni azok között akik a MyhoRengeKyo 5 jelét terjesztik, hogy azok nôk-e vagy férfiak, a Törvény Utolso Napjai periodusàban. Ha nem lennének « földi bodhiszattvàk', akkor nem szavalhatnàk a dàjmokut.
Kezdetben csak én egyedül recitàltam a dàjmokut. Majd pedig kettô, hàrom, szàz szeméy követett a recitàlàsban és a màsoknak valo àtadàsban. Ugyanez történend majd a jövôben is.
Nem ez-e a « földbôl-kibujt » értelme? A Kosen-rufu idejében, Japàn egész lakossàga szavalni fogja a NamMyohoRengeKyo-t, olyan bizonyosan, mint ahogy egy a föld felé irànyitott nyil nem tévesztheti el a földet. Pillantnyilag harcolja ki elismerését mindt a Lotusz Szutra gyakorloja és àldozza ennek életét.
Shakyamuni és Taho buddhàk – ülve a Kincses toronyban a Légbeli szertartàs folyamàn, körbévéve minden buddhàval és bodhiszattvàval – helyeslésüket kifejezve bologattak. Amit akkor elhatàroztak nem màs, mit hogy a Törvényt felviràgoztassàk a T.U.Napjai korban.
Taho Buddha hellyel kinàlta Shakyamunit maga mellett, kibontva a NamMyohoRengeKyo lobogojàt, hogy e sokasàg 2 vezetôje együtt hozzàk döntésüket. Tévedhettek-e akàr egy csöppet is?
Végsô céljuk – igy egyesülve – az volt, hogy nekünk, egyszerû halandoknak lehetôvé tegyék a buddhasàg elérését. Még ha én nem is voltam jelen ebben a hallgatosàgban, ha a szutra mondataira hivatkozunk, ez egy szintiszta vilàgossàg. Különben lehet, hogy jelen voltam ezen a szertartàson, de mivel nem vagyok csak egy egyszerû halando, nincs hatalmam arra, hogy a multrol tudomàsom legyen. Mégis abban viszont nincsenek kétségeim, hogy a L.Sz.gyakorloja vagyok ebben az életben, tehàt egészen biztos, hogy a jövôben elérem majd a megvilàgosodàs székhelyét. Ha ilyen szempont szerint nézzük, akkor ott kellett hogy legyek a Légi szertartàson. Nem lehet hasadàs a mult, jelen és jövô között. Miutàn meg vagyok gyôzôdva errôl, hatàrtalan örömet érzek, jelenlegi szàmûzettetésem ellenére is.
Bànat- vagy örömérzés miatt ugyanugy ejtünk könnyeket. A könnyek fejezik ki érzelmeinket egy jo dolog vagy egy szerencsétlenség esetén. Ezer 'arhat' sir az eltûnt Buddha emlékre és Monju bodhiszattva is könnyek között recitàlta a MyohoRengeKyo-t. Az ezer 'arhat' között, a magasztos Ananda könnyezve vàlaszolt neki: < Igy meghallottuk.> Ezutàn a többiek könnyei belehullottak tintatartoikban és ezzel irtàk a NamMyohoRengeKyo-t. Most én, Nichiren ugyanezt a meghatottsàgot érzem. Azért vagyok jelenleg szàmûzetésben, mert a a MyohorengeKyo tanàt terjesztem. Terjesztem ezt a tanitàst, mert én is « igy hallottam ». Shakyamuni és Taho buddha a japàn népre hagytàk a MyohoRengeKyo-t és a jövôben az egész emberiségre.
Nem birom visszatartani könnyeimet, amikor erre a nagy sanyargatàsra gondolok, amelynek most kivagyok téve, vagy amikor örömet érzek a buddhasàg jövôbeni elérése miatt.
A madarak rikoltanak de nem könnyeznek. En Nichiren, nem panaszkodom, de könnyeim egyre folynak. Nem a vilàg ügyei miatt sirok, hanem a Lotusz Szutra okàért. Ezek tehàt kétségtelenül « amrita »- könnyek . Mondva van a Nirvàna szutràban, hogy ejthettünk sok könnyet szàmos létünk folyamàn – szuleink, testvéreink, feleségünk, gyerekeink és környezetünk halàla miatt - , több könnyet mint amennyi viz az oceànokban, azonban nem ejtettünk még egyetlen könnycseppet sem a buddhista Törvényért. A megelôzô léteinkbeni gyakrolatainknak eredményeképpen vàltunk a Lotusz Szutra titkaiba beavatottakkà.
A karmikus kötelékek hatàrozzàk meg annyi sok fa között, hogy melyek lesznek megmunkàlva a buddha képére. Az is karma oka, hogy egyes buddhàk idôszakos buddhàk alakjàban születnek.
Ebben a levélben irtam meg legfontosabb tanitàsaimat. Igyekezzen fölfogni az értelmét és tegye élete szerves részévé. Higgyen a Gohonzonban, e vilàg legfôbb hodolati tàrgyàban. Kovàcsoljon magànak egy erôs hitet és kapja meg Shakyamuni, Taho és minden màs buddhànak védelmét.
Edzze magàt a gyakorlat és a tanulàs két utjàn. Gyakorlàs és tanulàs nélkül nem lehet buddhizmus. Nemcsak önmagànak kell azonban àlhatatosnak (kitartonak) lennie, hanem a többieket is erre kell tanitania. A gyakorlat és a tanulàs mindkettô a hitbôl ered.
Legjobb képességei szerint adja àt ezt a buddhizmust a többieknek, ha nem is többen, mint egy szoban vagy mondatban.
Nam Myoho Renge Kyo, Nam Myoho Renge Kyo.
Mély tisztelettel
Nichiren
Ötödik ho 17.napjàn. |
|
|
|
Nicsinyo
2009-09-24 16:59:49
|
219
|
Ahà, làtom màr honnan szerzed a nicsiren-féle buddh. értelmezéseit! A Soka Gakkai International honlapjàrol. En angolul nem értek, de jo, hogy van ez, legalàbb azoknak, akik értenek angolul. Nekünk is van honlapunk itt Fr.-o.ban és az otthoniaknak is, de ott még lényegesen kevesebb adat van egyenlôre.
Lehet, hogy te jobban megérted az angolt, mint engem...hahaha!.. én meg jobban megértem amit forditasz angolbol magyarra, mint amit én olvasok franciàul...hahaha! |
|
|
|
Nicsinyo
2009-09-24 16:50:42
|
218
|
Köszönöm.
(akkor képzeld el, hogy az angolbol franciàra forditjàk, majd azt én magyarra, milyen hosszu utat tesz meg..) |
|
A hozzászólás:
 |
|
Astus
2009-09-24 16:38:00
|
216
|
A sohó dzsisszó/shohō jissō (諸法實相) szó szerint azt jelenti:
諸 (sho) - minden
法 (hō)- jelenség/dolog (dharma)
實 (jitsu) - igaz/valódi
相 (sō)- jegye/jellege (laksana)
Azt már láttam nem egyszer, hogy Nicsiren szövegeinek angol fordításai eléggé kitekertek tudnak lenni, amikből igen nehéz kitalálni, hogy valóban mit is mond. Ez a kifejezés is egy teljesen átlagos buddhista frázis, ami a fordítás során durván átalakult.
A jelentése általános esetben annyi, hogy üresség. Vagyis a dolgok végső természete az, hogy nincs semmilyen maradandó, örök részük, hanem folyamatosan változnak az okság törvénye szerint.
Ez a Lótusz szútra harmadik fejezetére vonatkoztatva annyit tesz, hogy a Buddha rendelkezik a valódi bölcsességgel - ami az üresség ismerete - miközben ügyes eszközök révén tanítja a lényeket attól függően, hogy miként megfelelő. Ez a magyarázata az egy jármű viszonyának a három járműhöz.
Zhiyi/Chigi kifejtésében a "minden jelenség" a tíz világot jelenti, illetve a viszonylagos igazságot, a viszonylagos tanítást, a három járművet, míg az "igaz jelleg" a közép utat, a végső igazságot, a valódi bölcsességet, az egy járművet jelenti. (lásd: http://www.tientai.net/lit/hkmg/chapter2/2a9.htm)
Nicsiren, láthatóan Zhiyi magyarázatára alapozva, annyiban változtat a kifejezés értelmén, hogy miközben a "minden jelenség" nála is a tíz világot jelenti, addig az "igaz jelleget" beazonosítja a Lótusz szútrával, vagyis a mjóhó renge kjóval; illetve további összevetéseket tesz, mint a buddhák kapcsán a három test esetében, ahol van a látszólagos oldala (rúpakája) és a valódi természete (dharmakája) a buddháknak. (lásd: http://www.sgilibrary.org/view.php?page=383) |
|
Előzmény:
|
|
Nicsinyo
2009-09-24 15:14:24
|
207
|
Kedves Astus!
Van még egy fontos tantétel az elméleti részben, de ezt még nem tudtam teljesen fölfogni (talàn te segithetsz?)
Ez: Minden "fenomén"-nek (shohô jissô) az igazi entitàsa. A "fenomén"-t az értem: minden ami megtörténik, megmutatkozik, elôfordul és különbôzô alakban megjelenik a valos vilàgban. Az entitàs az lehet egység. De a kettô együtt?
Nicsirennek megvan erre a magyaràzata, de ez több màs elvre épül föl (tehàt nem lehet a végén kezdeni a magyaràzatot)
Mit gondolsz errôl? Van ilyesmirôl szo màshol?
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
