NBR végig megmaradt semlegesnek hivatalosan. De.
Ez nem jelentette azt, hogy nem volt határozott véleményük a dolgokról és nem voltak felismert érdekeik.
Az például nem volt érdekük, hogy az Egyesült Államok egybenmaradjon, mert már akkori ereje is kezdett nyomasztóvá válni, s perspektivikusan az egész kontinensre kiterjedő hatalmuk nyilvánvalóan még hatalmasabbá teszi majd őket, különös tekintettel a folyamatos bevándorlásra. Egy ekkora bazi ország haditengerészete is nagy és NBR nem volt érdekelt egy tengeri konkurenciát jelentő Egyesült Államok egyben tartásában, legyen inkább abból kettő és legyenek rosszban egymással, az angol szempontból sokkal kedvezőbb.
Továbbá nem volt érdekük, hogy az északi flotta blokád alá helyezze délt és így NBR ne tudjon gyapotot importálni onnan.
Ellenben féltek bizonyos megtorló lépésektől, nevezetesen, hogy az USA Kanadát fogja abajgatni, ha beavatkoznak a konfliktusba.
Féltek továbbá lekötni magukat az amerikai kontinensen (és magukra haragítani Északot), amikor az angolok problémái közt sokkal előrébb szerepelt, hogy mi történik a gyarmatbirodalmukban és Európában. Európában akkor éppen az volt a felállás, hogy miután a krími háborúra felsorakozott koalíció semmivé tette Oroszország addigi vezető szerepét a kontinensen, a következő nagyhatalom III. Napóleon Francia császársága lett. Eleve a Napóleon névtől már a hideglelés jött a britekre, de ráadásul Lali császár még külsőségeiben direkt utánozta is Bonapartét. Pl. Bonaparte törvénytelen fia, Walewski a külügyminisztere volt, másik rokonát, Jerome-ot meg a szárd uralkodóházba házasította be. Ezenkívül Fro. aktív gyarmati terjeszkedést is felmutatott Indokínában és Egyiptomban (Szuezi-csatorna építése). Mégtovábbá III. Napóleonnak mélyreható területrendezési tervei voltak magában Európában (olasz egység érdekében való fellépés, törekedés a rajnai természetes határ megszerzésére, lengyel főhercegség önnállósításának gondolata, stb). Összességében elég veszélyes alaknak látszott angol szemmel és még aggasztóbb, hogy sikeresnek is.
Nos, NBR-nak pont ezzel a Napóleonnal közösen kellett volna valamit tenni Dél érdekében (pl. a blokádot feltörögetni), mert ugye ha egymás álláspontjának aláásásával vannak elfoglalva, abból nem lesz beavatkozás. Nem tetszett a gondolat Londonban. Egyelőre inkább maradtak semlegesek.
Aztán 1861-ben Mexikóban kormányra került Juarez, a liberális. Nagyon progresszív politika volt várható tőle, csakhogy megtagadta a korábbi kormányok által felvett hitelek törlesztését, merthogy az kizsákmányolás. Ez természetesen megengedhetetlen volt, a hitelezők kartellbe tömörülve fenyegették Juarezt, de nem volt foganatja. 1862-ben elindult a spanyol-francia-angol joint task force, partraszálltak Mexikóban és indultak eltakarítani a liberális kormányzatot. Ezt hamarosan abszolválták is. NBR és Spanyolország a célt elérve kivonult, Franciaország azonban elhatározta, hogy a meghódított Mexikóból francia bábállamot fog csinálni és ehhez megnyerte a Habsburgok jóindulatát, hogy Miksát trónraültethesse Mexikóban (francia szuronyok által persze). Ez már 63-ban volt.
Ez a terv implikálta, hogy Fro. el fogja ismerni Délt és segíteni fogja, mert a mexikói beavatkozás nyilvánvalóan szembe ment a Monroe-elvben rögzítettekkel. Ha a polgárháború épp nem dúlt volna, akkor az USA már rég a poklok tüzét okádta volna európai hatalmak amerikai beavatkozása láttán, tehát francia szempontból legjobb, ha a szecesszió fennmarad. Az angolok töke már eddig is tele volt III. Napóleonnal, most még ez is, persze hogy nem csatlakoztak az elképzeléshez, sőt. Innentől levették napirendről azt is, hogy Délt segítsék, mert ha az USA megosztottságából az sül ki, hogy Franciaország körbegyarmatosítja a világot és szabadon beavatkozik Latin-Amerikában, akkor ők köszönik, de ebből nem kérnek. Szerencséjükre Franciaország belebukott a mexikói kalandba, nem bírták pénzzel a megszállást és a lázadókkal való hadakozást. Ráadásul mialatt Fro. Mexikóval volt elfoglalva, azalatt Poroszország a surranópályán a német egyesítésen fáradozott, ami nagyságrenddel fontosabb probléma volt, mint hogy Miksa császár ül-e a mexikói trónon, így a küldetést abortálták.
|