Keresés

"Árpád a Duna jobb partján, Csepel és Pécs között végzett ingamozgást", mint egy kakukkos óra tartozéka"

ezt a mozgást szállásváltó útnak nevezik a mai napig,az állattartó népeknél.Többek közt ezek tuladonának változásából vontak le magyar történészeink klf.következtetéseket a hatalmi viszonyok megváltozására.

Bocsánat, lemaradt az Anonymus-idézet vége, szempontunkból a lényeg: "Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. Árpád vezér és nemesei pedig férfi- meg nőcselédeikkel együtt békében és hatalomban ott maradtak április havától október haváig. Ekkor közös tanácsban elhatározták, hogy feleségüket otthagyva, távoznak a szigetről, átmennek a Dunán túlra, meghódítják Pannónia földjét, aztán hadat indítanak a karantánok ellen; sőt még arra is előkészültek, hogy elmennek Lombardia határtartományába."

A szövegösszefüggés ugyanis arra utal, hogy az az április havától októberig történő ott-tartózkodás Anonymusnál inkább csak egyszeri alkalomra szólt...

"igen alaposan megokolt vélemény"

Bárki, aki beleolvas az említett összefoglalóba, első pillanatban meggyőződhet róla, hogy Györffy mindössze néhány helynév és meglehetősen távolinak, bizonytalannak tetsző párhuzamok alapján vonta le ezeket a következtetéseit.

Árpád-völgy: Székesfehérvár mellett (1193)

Árpád falu: Pécs mellett

Még a Csepel-sziget is rendjén lenne, de az ottani "nyári szállásra" vonatkozó ötlete Anonymusnak ezeken a sorain alapszik: "Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig."

Ezen adatokból jutott Györffy arra az eredményre, miszerint "Árpád a Duna jobb partján, Csepel és Pécs között végzett ingamozgást", mint egy kakukkos óra tartozéka, "s feltehetően a mohamedánok által látogatott szekcsői révnél tért le a Duna mellől".

Esztergomról azért nem ír, mert azt már kiosztotta "Kündü" fia Kurszánnak (elsősorban az Aquincum melletti középkori Kurszánvára helynév alapján), akiről feltételezi, hogy Árpáddal egy hierarchikus szinten álló "főfejedelem" volt. Azt azonban elfelejti hozzátenni, hogy Georgiosz Hamartolosz folytatója szerint ezt a Kurszánészt (a legtöbb kéziratban: Kuszánészt) Árpáddal együtt bérelte fel halálos ellensége, Szümeon ellen Bölcs Leó császár...