A kibújó szög esete a zsákkal
Bő egy éve is van annak, hogy a helyi MSZP szervezet elnöknek választotta Márton Rolandot, a párt ifjú titánját. (Ezt megelőzően csak annyit lehetett tudni róla, hogy nagyon akart már elnök lenni, többször is indult az elnökválasztáson, de mindig alul maradt. Vélhetőleg most is csak azért sikerült neki, mert a volt elnök, Pénzes Mihály nem indult.)
Most meg azt olvasom, hogy ő lesz az MSZP képviselőjelöltje a 2 vk.-ban, Molnár Albert képviselő helyett.
(Molnár már nem jelölteti magát, ami érthető: megkapta a félmilliárdos vissza nem térítendő baráti támogatását, ez elég tisztes jutalom a kilenc-tíz éves képviselőségért - persze a szokásos képviselői juttatásokon felül! -, ráadásul a következő ciklusban már nem számíthat semmi ilyesmire, érthető, ha befejezi kiruccanását a politika területén, és visszatér saját vállalkozásához. Végül is nem volt olyan rossz befektetés az a 10 év…)
Indul hát Márton Roland, aki egy éve egyebet se tesz, mint rúgja-vágja a volt elnököt, Pénzest, pedig talán neki köszönheti, hogy egyáltalán elnök lett Fehérváron. Igaz, hogy eközben sikerült a fehérvári MSZP-t icipici párttá zsugorítania, igaz, hogy ezalatt az egy év alatt felrúgta a koalíciós szerződést, engedte, hogy a város vezető ereje - addig ez az MSZP volt! - a Fidesz legyen, de sebaj, ha indulhat a képviselőségért, sőt, bármibe fogadni mernék, hogy még a megyei listán is befutó helyre kerül (reálisan úgy az első három között), hiszen egyéniben győzni annyi sansza sincs, mint mondjuk nekem lenne 100-on Pavo Nurmi ellen.
Mármost lehet Pénzesről elmondani minden rosszat - különösen azóta, hogy védekezni sincs módja -, írhat róla röhejes hazug rágalmakat a „kis Knizse” a belső kapcsolat c. mérvadó helyi orgánumban, lehetett kizárni Pénzest a frakcióból, lehet megpróbálni kizárni magából a pártból is - elvégre alapító tagja a helyi MSZP-nek, és nem holmi karrierista párt-lovag, mint az ifjú elnök és körei -, szóval lehet mondani rá mindent, csak egyet nem, hogy saját karrierje építésére használta volna fel a pártot.
Nemcsak, hogy soha nem jelöltette magát képviselőnek, de mikor annak idején őt jelölték erre a posztra Vancsik Zoltán tragikus halála miatt, ő elhárította magától ezt a tisztséget, így jutott be anno Warvasovszky a parlamentbe. (Talán vannak, akik még emlékeznek ezekre az esetekre.)
Ám Márton elvtársnak nincsenek ilyen finomkodó mentálhigénés fenntartásai, ő képviselő (is) akar lenni! Most már legalább értjük, miért akarta annyira a pártelnöki posztot: enélkül nem lett volna ember, akinek eszébe jutott volna, hogy őt indítsák a kettesben, illetve a megyei listán.
De Warva úr se rosszabb jelölt! Mostanában megállás nélkül szavaz kifelé az MSZP frakcióból, de úgy tűnik, ez itt Fehérváron nem jelent semmit, a helyi szervezet továbbra is őt jelöli, őt állítja képviselőnek. Csak tudnám, hogy minek, hiszen ha bejut, az MSZP akkor sem számíthat majd rá, ennyit már bebizonyított. (Sőt, szerintem még a megyei listán is ki fog verekedni magának egy biztos befutó helyet, mert hát biztos, ami biztos, ugye!)
Most majd ismét az MSZP pénzén kampányol, hogy aztán eljátszhassa a „jajdefüggetlenvagyok” képviselőt. A Márton vezette MSZP meg persze hogy partner ehhez, hiszen ő támogatja Márton et. jelölését, és akkor viszont; az elnök úr meg Warvasovszkyét. Ki van ez találva kérem.
És hogy ebben a mocskos kis játszadozásban a helyi MSZP szépen kikészül, tönkremegy? Na és? Ki törődik már ezzel?...
Esti
|