|
|
 |
Törölt nick
 2009-07-01 16:08:10
|
937
|
Szerintem is így van!
Ha nem baj,hogy bele szolok? |
|
|
ösztöke
 2009-07-01 15:04:50
|
933
|
Amúgy itt nem a szeretet a téma, hanem hogy "ki az felebarát" a példázat szerint, de akkor vitázhatunk erről az oldaláról is:
Hogy tudsz mindenkit szeretni? Pl.: akit nem is ismersz az is a _mindenkibe_ tartozik tudtommal....és azt hogy szereted, aki mondjuk a bolygó másik felén van és teljesen ismeretlen? Kmm ... ennek fizikai akadályai vannak. Pl.: hogy nem vagy mindenható és nem árasztod az áldást (mint a nap) az egész bolygóra :) (a szeretet pedig cselekvésben nyilvánul meg, de akivel semmilyen kapcsolatod nincs és nem is volt, arra nem mondhatod, hogy szereted, pedig ha "mindenkit szeretni kell", akkor azokat is, de hogy?) Vsz. ez a mindenki szeretete egyféle mázas szép gondolat, ami semmire nem jó, igazából egy lufi.
>>Az irgalmasság alapja a szeretet
Szerintem a szeretet jóval több, mint az irgalmasság (a szeretet egy folyamatos közösséget/kapcsolatot feltételez, ha ez nincs/vagy nem volt szeretetről beszélni afféle szép gondolat szerintem) mert pl.: irgalmas úgy is lehetsz, hogy teljesen ismeretlenül Egyszer (aztán el is felejteted azt akivel tetted), akár a samaritánus, aki ezután lehet, hogy soha nem találkozott a bajbajutott zsidóval, de innentől kezdve a bajbajutott zsidónak felebarátja a samaritánus. A zsidó pap, vagy levita nem felebarát. (Erre érvem Jézus kérdése: E három közül KI? a felebarátja a bajbajutottnak. Majd a válasz hallgatólagos elfogadása).
>>"Szelektálni a felebarátok közt: nem a szeretet utja. Nem az irgalmasságé. Ez Jézus tanitása.
Akkor a három közül mind3 felebarátja volt a bajbajutottnak? Te hogy ítélnéd meg ezt a kérdést? Szerinted felebarátja volt a pap, aki cserbenhagyta? Szerintem nem, Én ugyanúgy válaszolnék erre a kérdésre: a samaritánus nem volt felebarátja a bajbajutottnak, mert irgalmatlan volt.
Ha olyan egyszerű lenne hogy "felebarátok" mindhárman: Jézus nem tett volna fel az irgalmasság alapján "szelektíválós" kérdést és nem fogadja el a válasz. Ha egyértelmű, hogy Mindhárom az, miért nem mondja egyszerűen azt: NEM, rosszul mondod, mindenki felebarát, a pap és a levita is felebarátja volt a bajbajutottnak, hiszen mindenki felebarát, ne szelektáljál a felebarátok között! stb.
>>Az irgalamsság a szeretet gyakorló meggnyilvánulása.
Ez nem értek egyet. Akivel életedben először találkozol és irgalmas vagy még nem jelenit azt, hogy szereted csak azért mert egyszer jót tettél vele. Egyszer irgalmas voltál, aztán lehet soha többé nem találkozol vele. A szeretet ennél jóval több.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2009-06-30 21:17:19
|
932
|
"akkor az irgalmatlanok nem felebarátaim (aki segíthetne, de nem teszi, "
akkor is felebarátom. Legfeljebb: bocsáss meg neki atyám, nem tudják, hogy mit tesznek.
Az irgalmasság alapja a szeretet. A szeretet vezet a tökéletességre: igy válik az ember olyann, mint az atya, aki olyan mint a Nap, egyformán süt jóar s gonoszra egyaránt.
A szeretet pedig - mint tudjuk - nem rója fel a gonoszt.
Mindent megad és semmit sem kér.
Igy aztán, mindenki a felebarátod. Az irgalamsság a szeretet gyakorló meggnyilvánulása. Szelektálni a felebarátok közt: nem a szeretet utja. Nem az irgalmasságé.
Ez Jézus tanitása. |
|
Előzmény:
|
|
ösztöke
2009-06-30 15:45:51
|
929
|
Kedves Angyal!
Ide teszem a válaszomat, bár jó lenne ha elolvasnád a korábbi szólásokat, mert ez már itt lerágott csont ebben a topicban, de azért teszek egy próbát és megelőlegezek egy hsz-t.
>>ha az irgalmatlanok még nem bántak vele felebarátként, attol még a tanitás lényege az, hogy tekints mindenkit annak.
Szerintem a lényege éppen nem ez (különben ha ilyen egyszerű lett volna azt mondta volna "mindenki felebarát" azt jónapot....), hanem az, hogy irgalmasságot teszi előtérbe, minden mással szemben a felebarát megítélése kérdésben. Azaz, az irgalmasság a mérce arra, hogy ki a felebarát(om) vagyhogy én felebaráttá leszek-e, hogy kit kell szeretni, ki a felebarát (arra is megvan a válasz: elsősorban aki irgalmas), a parancsolat szerint. Persze ezt nem lehet szabályba foglalni, éppen ezért is példázatban beszélt róla a Mester (és mint tudjuk a példázat olyan mint egy parabola, aminek van fókuszpontja, és a fókuszban a konklúzió, a mag áll. Azaz az alapkérdésre adott válasz a példázat után, a példázattal kerül fókuszba)
Ha az lenne a lényege lenne, hogy "mindenki felebarát" - ahogy állítod - Jézus tagadta volna a példázat után Őáltala feltett kérdésére adott írástudói megítélést (hogy a 3 közül csak az EGY az irgalmas felebarátja a bajbajutottnak), de _NEM_ mondta azt, hogy: Hamisan ítéltél, hanem hallgatólagosan elfogadta a választ, csak hozzátette, hogy "Te is így tegyél", azaz igaz, amint mondasz és Ha teszed: rád is igaz lesz, felebaráttá válsz, ha cselekszed az irgalmasságot, mint a samaritánus a példában, akkor a 3 közül Te leszel a felebarát, akire áll a parancs "Szeresd felebarátodat mint magadat".
Tehát a megfordítása jó: Ha irgalmas vagyok felebarát leszek, de az is igaz, hogy ha én bajban vagyok, akkor az irgalmatlanok nem felebarátaim (aki segíthetne, de nem teszi, hanem soha többé nem látom, úgy elszelel, vagy soha nem irgalmas, ebben nincs szabály) A mindenki felebarát azért nem áll meg mert a bajbajutottnak nem kell felebarátnak tekintenie az irgalmatlant, különben Jézus ezt mondta volna a példázat után feltett kérdésre: Nem, a három közül mind a hármat tekintsd felebarátnak, hisz "mindenki felebarát." és cselekedj úgy.
Gondoltam leírom az ellenvéleményem.
Üdv |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
