|
|
 |
Afrikaans8
 2009-05-28 18:06:24
|
635
|
Be fogom idézni Kristó tanulmányát a Magyar Nyelv 1998. évi folyamából. Okos és körültekintő érveléssel megállapítja abban a szegedi történészprofesszor, hogy Czeglédy Károlynak igaza volt abban, miszerint a Porphürogennétosz által egymással azonosnak tekintett két folyó, a Khidmasz és a Khingilúsz a Déli-Bug két említett mellékfolyójával azonosítható, ennélfogva pedig aligha lehet Lebediából (amely egyébkét nyilvánvalóan a császári írnokok szóalkotása) a "türkjeidet" az általad a Volga mellé lokalizált Etilközbe vándoroltatni. Kristó dolgoztának ez a része példaértékű, kizárásos alapon, józan logikával állapítja meg, hogy a szóba jöhető folyók, patakok közül (melyek kivétel nélkül a Don, Dnyeper és Dnyeszter környékén találhatók) mely kettő jöhet egyedül számításba az azonosítás során.
Vagy esetleg sikerült már azóta megtalálni a császárnál valami titkos elszólást? Netán valami hologramot fedeztél fel a szöveghordozón, amely Lebediából indítja útnak a "türköket" az Etil folyó mellé? Nem tudhatjuk. Bizonyára valami szörnyen komoly adatközlésről van szó, amelyet az egyszerű halandóknak egy ilyen nagyszerű koponya nem szívesen árul el... |
|
|
|
Afrikaans8
2009-05-27 11:55:15
|
633
|
| „»meggyőző érvelésnek« nevezted, hogy a »függetlenség elveszítésével járó változás« után hívja magához a kagán Levedit”
Látom már, hogy egyre több valótlanság állításával akarsz a kényelmetlen helyzetedből kikeveredni.
Írt olyat Kostantin, hogy Lebediász elvesztette a függetlenségét? Én írtam? Akkor el lehet felejteni ezt a mocsok módszert, hogy olyan szavakat adsz a számba, amiket nem mondtam. Az ez irányú csúsztatásokról is le foglak szoktatni, kis barátom. A függetlenségét, mint írtam, Árpád vesztette el. Lebediászt és Álmost a császár két külön boebodosznak mondja.
„Akkor honnan? Nem kell hosszú sorokon át reagálnod, egyszavas választ kérek.”
Keletről. |
|
A hozzászólás:
 |
- duplagondol -
 2009-05-27 10:30:01
|
632
|
"Nem idéztem tőle ilyet."
Ha nem, hát nem. Csak te tudod, miért kerülgeted a forró kását és nem vagy hajlandó értelmezni a 618-ban idézett (igen, zárójelek) közé rakott mondatot. Nem vagy te Ungváry fogadatlan prókátora, legfeljebb "meggyőző érvelésnek" nevezted, hogy a "függetlenség elveszítésével járó változás" után hívja magához a kagán Levedit.
"A kangar háború után persze, hogy nyugatra tértek ki a „türkök”, de a szövegben nincs ott, hogy Lebediából"
Akkor honnan? Nem kell hosszú sorokon át reagálnod, egyszavas választ kérek. |
|
Előzmény:
|
|
segédnick
2009-05-27 00:01:50
|
631
|
| „Ungváryt idézted, aki szerint Levedi rangvesztése összefüggött a háborús vereséggel és a szabartoi aszphaloi név eltűnésével”
Hazugság. Nem idéztem tőle ilyet.
Vagy ha igen, jelöld meg, és tedd ide idézőjelek közé.
Sőt, önállóan sem írtam le ilyen marhaságot. Éppen ellenkezőleg, például a 610.-ben arról beszélek, hogy „a címek közötti különbségtétel abból adódik, hogy vállalta-e valaki a függést, vagy sem. Árpád elvállalta, Lebediász pedig nem.” Azaz Lebediász megőrizte vajdai címét és egyúttal a függetlenségét, Árpád pedig behódolt a kagánnak.
Kétszeresen is valótlanság tehát, amit írtál. Nem írtam önállóan rangvesztésről, és nem idéztem Ungváryt sem erről.
„Nem mondom, kezd unalmas lenni ez a beszélgetés...”
Szerintem is.
Egyre inkább az inkorrekt csúsztatások, sőt a hazudozás mezejére sodródsz.
„Leírja világosan, hogy »együtt éltek a kazárokkal három esztendeig Levédiában«, majd Etelközbe vándoroltak. Te mit találtál ki ez helyett? Honnan költöztek szerinted Etelközbe?”
„Ez helyett” nem találtam ki semmit, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez nincs benne a szövegben. Az idézet helyesen: „Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal.” Valójában semmi sem utal arra, hogy az Etelközre és Lebediára vonatkozó tudósítást két külön idősíkba kellene helyeznünk, sőt a névföldrajzi azonosításból egyértelmű, hogy Lebediát valamiféle korábbi – és Etelköztől keletre fekvő – lakhelynek tekinteni képtelenség. Láttuk Engelnek az erre vonatkozó összegző véleményét, mások pedig a Lebediához tartozó Khidmaszt és a Khingilúszt a Déli-Bug két mellékfolyójával, a Kodümával és az Ingullal azonosítják. Itt van tehát előttünk egy, a Krím-félszigettől közvetlenül északnyugatra húzódó térség, éppen a Kazária és Bizánc közötti térben.
Konsztantinosznak az a tudósítása, mely szerint a kangarok a „türkökre” rontottak, azok pedig nyugat felé vándoroltak el Lebediász nevű vajdájukkal együtt, jól érzékelhetően megszakítja az elbeszélés fonalát, emiatt is tartják sokan betoldásnak. Véleményem szerint ilyesmit feltételezni azonban nem szükségszerű. Az évkönyveket leszámítva nem is tudom, létezik-e egyáltalán olyan történeti munka, amely mindvégig szigorúan kronologikus sorrendben, száraz monotóniával adná elő a történetet, ennélfogva tehát nem értem az idegenkedést attól a teljesen ésszerű interpretációtól, mely szerint Lebedia Etilköz része lett volna, sőt annak éppenséggel a nyugatabbi részein terült el. A kangar háború után persze, hogy nyugatra tértek ki a „türkök”, de a szövegben nincs ott, hogy Lebediából. A DAI csak annyit állít, hogy Lebediát a vajdáról nevezték el, aki a nyugatra húzódók között volt. Hogy mit nem lehet ezen érteni, fel nem foghatom, mindenesetre a megszokáson és a gyenge logikai képességeken kívül más indokot el nem tudok képzelni eme minden nehézséget feloldó szövegértelmezéssel szemben.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
