|
|
|
|
 |
Kanut
 2009-05-25 11:27:24
|
935
|
A kapikuluk és kuloğluk identitása egy érdekes kérdés. Általánosságban elmondható, hogy az identitásváltás pontosan fordítva történt, mint ahogy a kérdésed feltételezi: az "elsőgenerációs" janicsár általában még többes identitással rendelkezik - egyik a származási helyének megfelelő, a másik pedig az oszmán (nem török). A kuloğluk nagy része pedig már az oszmán identitásba születik bele, azaz már nem sok köze van az apa származásához.
Török identintás pedig eleve nem létezik ekkor a kapikuluk között - a "letöröközés" egyfajta szitokszó, a tanulatlan, bárdolatlan anatóliai kecsekpásztort jelenti... Identitásuk az oszmán udvarhoz, birodalomhoz kötötte őket, etnikai él nélkül. A kapikuluk kiképzésük során az udvari oszmánli nyelv egy változatát tanulták, nem a köztörököt - török kultúra mai értelemben nem is létezett.
Általában (a 18. századig bezárólag legalábbis) gondosan figyeltek arra, hogy ázsiai eredetű janicsárt Európába s fordítva küldjék - nem nagyon alakult ki a helyhez való ragaszkodás. |
|
A hozzászólás:
 |
showtimes
 2009-05-25 11:18:33
|
934
|
| Igen, a kologlukat én is említettem pár hozzászólással korábban, mint a janicsárság egyre nagyobb arányú utánpótlását. De a tunuszi vagy algíri kologluk 1-2 generáció után töröknek vagy arabnak tekintették magukat? Mennyire befolyásolta ez a későbbi eseményeket? |
|
Előzmény:
|
|
Kanut
2009-05-25 10:30:08
|
933
|
Melyik korszakban? A 16-17. században mindenhova a központi iskolákból küldték ki a janicsárokat, meghatározott időszakra - egyfajta külső szolgálatra.
Aki nem a központi iskolá(k)ban "végzett", az nem lehetett tagja janicsár hadtestnek, ergo nem küldhették janicsárként sehova.
A 18. század fordulójára ez persze bőségesen erodálódott, a kuloğlu-k egy része már nem kapott klasszikus, teljes körű kiképzést.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
