|
|
 |
showtimes
 2009-05-24 10:47:35
|
906
|
Jah, ez ránézésre Kaif :)
Azt valaki tudja, hogy az Afrikában, pl. Tuniszban szolgáló janicsárok is a központból kerültek ki ("toborzás", kiképzés) vagy pedig volt valami helyi kötődés? Lévén pl. Tunisz vagy Algír kétszer, háromszor olyan messze van Isztambultól, mint mondjuk a magyar hadszintér. Ráadásul itt nem is háborúztak, csak testőr szerepet, biztonsági nyomatékot szolgáltattak... |
|
A hozzászólás:
 |
Kanut
 2009-05-24 10:34:41
|
904
|
Kieg:
"A 14. század második felében létrejött janicsárság, és az udvari szolgálatra rabszolgákat kiképző „elitiskola” utánpótlása mindeddig a hadiszerencsétől függött; nem mindig sikerült megfelelő korban lévő fogoly gyermekeket szerezni. Ezt az esetlegességet kívánták kiküszöbölni a devsirmével, vagyis a keresztény alattvaló gyermekeinek begyűjtésével és átnevelésével. A devsirme szedése szigorú szabályok szerint folyt. A kijelölt területen kihirdették, hogy a beszedőbiztosok – eleinte a kádi, majd a tartomány basája, később ezek megvesztegethetősége, illetve az előírások nem ismerete miatt valamelyik janicsárezred parancsnoka - mikor érkeznek, hol és mikor kell a 10 és 20 év közötti nőtlen fiúgyermekeknek szüleikkel és falusi elöljáróikkal megjelenni . A válogatás vonatkozó szabályait A janicsárok törvényei igen részletesen írja le: papok és falusi elöljárók gyermekeit nem szabad elvinni, ha valaki egyke, árva, testileg hibás (kancsal, nyomorék stb.), beteg (pl. ótvaros, pestises), körülmetélt (akár muszlim is lehet), azt nem lehet összeírni és elvinni. Az említetteken kívül nem volt szabad muszlimokat, grúzokat, zsidókat, magyarokat és horvátokat összegyűjteni . Az iszlamizált bosnyákok azonban kivételek voltak, muszlim voltuk ellenére is volt közöttük devsirmeszedés, forrásunk szerint saját kérésükre."
Forrás |
|
Előzmény:
|
|
Fatih
2009-05-23 23:57:00
|
901
|
Fodor Pál által fordított A janicsárok törvényei, 1606 című könyv nagyon király a témában, egy veterán janicsár írta (saját elmondása szerint már a felmenői is azok voltak) I. Ahmed szultánnak, benne nagy részletességgel ír a janicsárok szervezetéről, ő írja hogy Belgrádtól északra horvát és magyar gyerekeket nem szabad elvinni. A szerző szerint a bosnyákok a legjobbak.
Hegyi Klára is megemlíti, hogy Mo.-n nem szedték:
http://www.tte.hu/?page=konf&id=44&archiv=&ev=
Magyarországon a „vonzó példa” is hiányzott. Itt nem vezették be a devsirmét, valószínűleg azért, mert a termelők megtizedelését a békés hátországnak tartották fenn, az amúgy is pusztuló népességű hadszíntereket megkímélték tőle. Ide már telepesek sem jutottak. A hódoltság déli sávjába, amelyet többször végigszántott a háború, a kipusztult, kiürült falvakban nem anatóliai törökök, hanem szerbek, keleten románok találtak új lakóhelyet. A magyar tartomány falvaiban nem éltek muszlimok. Egyedül a Duna-Tisza köze legdélibb csücskében, a szegedi szandzsák 800 települése közül 21 faluban írtak össze 1578-ban mohamedánokat. Ezt a vidéket nagyjából a Kalocsa-Szeged vonalig ekkorra már ellepték a szerbek, úgy is mondhatjuk, hogy átmenetileg a Balkán-félsziget északi toldalékává vált. A 21 vegyes vallású falu is tisztára balkáni képletet idéz: néhány délszláv családfő mellett egy-két muszlim, jobbára friss renegát lakott bennük. A hódoltságban mutatóban sem fordult elő, hogy magyar és muszlim parasztok közösen laktak volna egy falut; még azokat az ismert eseteket is egy kezünk ujjain meg tudjuk számolni, amikor a török birtokos vagy valamilyen alsó rangú megbízott az alája rendelt magyar faluban ütötte fel székhelyét.
És persze nem 3-4 éves gyerekeket vittek és a családjukkal se szakadt feltétlenül meg a kapcsolat. a boszniai szerb janicsárként induló Szokollu Mehmed nagyvezír például simán pátriárkát csinált az egyik keresztény rokonából. :) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
