|
|
 |
advocatusdiaboli
 2009-05-12 06:59:29
|
286
|
A félvezetős napelemes rendszerek problémája, hogy az ismert és használt anyagok mindegyike csak a spektrum egy szűk részére érzékeny. A hatásfok tehát egy igen alacsony értéknél elvileg sem emelhető feljebb. A gyakorlati napelemek hatásfoka ma 5-12% körüli, ami nem túl fényes. És a félvezető elven alapuló napelemektől más nem is várható, mert magából az elvből adódik, hogy mindenképpen csak a spektrum egy sávja lesz hasznosítható.
Viszont vannak kísérletek olyan speciális luminescens tulajdonságokat mutató anyagokkal, amelyek a spektrum egészével, de legalábbis nagy részével gerjeszthetők, ám a gerjesztés eredményeképpen elnyelt energiát csak egy szűk spektrumban sugározzák ki. Hasonló anyagokat láthatsz az órád mutatóin is világító festékként (csak ezek szintén pocsék hatásfokúak egyelőre)
Mindenesetre ilyen technológiával kombinált napelemek hatásfoka ugrásszerűen nőhet. De az is megoldás lehet, ha sikerül nagy volumenben gyártásba vinni a rugalmas műanyag fólia alapú, nagyon olcsón gyártható, kigöngyölhető, tetőfedésre használható napelemeket, mert ezek alacsony hatásfokukat filléres árral tudnák ellensúlyozni.
A hőenergiát azonban nagyon jó hatásfokkal lehet hasznosítani. Egy kellően mattított egyszerű lemezkollektor a rá eső napfény energiájának 70-80%-át melegvízzé tudja alakítani minden különösebb trükk nélkül. Egy hőszigetelő burkolattal ez 90% magasságába emelhető, és jóval alacsonyabb külső hőmérsékleten is használhatóvá tehető. A tükrös-vízforralós rendszerek hatásfoka is hasonló, és ha ezt egy 25-30% hatásfokú hőerőgéppel kombináljuk, akkor máris van egy, a napelemeknél háromszor jobb hatásfokú rendszerünk.
Ha még a hulladékhőt is tudjuk hasznosítani (például használati melegvizet adunk vele egy kisvárosnak, etanoltermelő algás telepeket fűtünk vele stb..), akkor még ennél is sokkal jobb hatásfokot érhetünk el. |
|
|
|
wulfin
2009-05-12 06:18:04
|
285
|
Afrikaban ezek a termal naperomuvek azert is jok mert az oceanvizbol ivovizet lehet csinalni a mukodesuk kozben.
Tovabbi nagy kulonbseg hogy ezeknel lehet tarolni az energiat es igy akar ejszaka is tudnak mukodni. |
|
A hozzászólás:
 |
|
kilenctizenegy
2009-05-12 01:25:12
|
284
|
Pláne kösz.
Még a leghülyébb kérdés is hasznos.
"alapvetően a CP hatásfoka jobb, mert amögött egy hagyományos hőerőgép van Carnot hatásfokkal "
Értsem úgy, hogy az egész hőerőgépes átalakítósdi alatt kevesebb a veszteség, mint a PV-nél?
"ezt esetleg korlátozza a sivatagban a hűtővíz hiánya"
Igen, én is gondolkodtam rajta, hogy mi a fene hűti vissza? Hiszen nem a melegből lehet energiát csinálni, hanem a hőkülönbségből. Szvsz gyakorlatilag csak az óceánt lehet ilyesmire használni, Marokkó vagy Mauritánia partjainál. Nem hiszem, hogy a tuaregek örülnének, ha kevés vizüket elforralnák az erőművekben. Ez egyértelműen a PV mellett szól.
Egyébként a kérdésem pontosan úgy szólt volna, hogy miért nem tesznek PV-t a sivatagba is (hiszen még hűtővíz se kell hozzá)? Azért, mert rosszabb a hatásfoka, vagy azért, mert sokkal drágább? |
|
Előzmény:
|
padisah
 2009-05-11 13:13:09
|
283
|
ne hagyd magad megtéveszteni ;)
az északi országokban azért a PV, mert sok a nem napos óraszám, amikor még működnek a szórt fénnyel a PV panelek
a tökör viszont nem működik szórt fényre, csak direkt napfényre, azért vannak afrikába tükrös naperőművek tervezve, mert ott viszont a sivatagi éghajlat miatt kevés a felhő az égen, sok a napsütéses órák száma, és az sem szenved annyi szórást
alapvetően a CP hatásfoka jobb, mert amögött egy hagyományos hőerőgép van Carnot hatásfokkal (ezt esetleg korlátozza a sivatagban a hűtővíz hiánya)
az infravörös hullámhosszon a napból kevés energia jön, mert a kisugárzás spektrumának a csúcsa alátható fény tartományába esik, az infrán onnan bejövő energia a fotonok mennyisége, és száma miatt is duplán kevesebb mint a látható fény formájában bejövő
amúgy pv-ben és tükrös naperőműben vagy kollektorban mindkettő hasznosul |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
