|
|
|
|
 |
advocatusdiaboli
 2009-05-10 20:45:40
|
281
|
Röviden igen, a napkollektoros-napkohós szisztémák csak egy bizonyos külső környezeti hőmérséklet és adott besugárzási mennyiség mellett igazán gazdaságosak. Egy határérték alatt pedig egyáltalán nem működtethetők (pl: -20 fokos télen akármilyen verőfényes szép téli nap van, egy még oly jól hőszigetelt napkollektorról sem fogsz az alacsony napjárás (jórészt elnyelt infravörös sugárzás) mellett melegvizet kicsiholni).
Tehát egész évben nem is lehet ezeket használni.
A napelemek pedig bármilyen kis fényintenzitásra adnak áramot, akár az erősebb Holdfényre is. Persze nem sokat, de adnak. Ergo egész évben használhatók. Igaz, kicsi a hatásfokuk.
Afrikában, általában a trópusi, de főleg sivatagi területeken ellenben egész évben elégséges napsütés van a hőenergia direkt hasznosítására.
|
|
|
|
berci222
2009-05-10 20:17:41
|
280
|
Hát eccerüen fogalmazva azé´, mer Europaban pontosan olyan vilagos van, mint Afrikaban, viszont sokkal hidegebb. :))
A PV ugy csihol aramot, hogy a fotonok kivernek elektronokat bizonyos helyekröl a pl. szliciumban. Tehat a photovoltaik a fennyel/fotonokkal függ össze es eleg jol atviszik a vastag levegöretegeket is (beesesi szög).
Az egyenlitön pedig sokkal melegebb van, mert oda sokkal több infravörös sugarzas jut el (beesesi szög, levegöreteg vastagsaga). Ezert ott egyszerübb ezen sugarakat befogdosni. A hösugarak elektromagneses hullamok (a frekvenciaja a lathato feny frekvenciajanal alacsonyabb, infravörös tartomany).
A lathato feny különben szinten elektromagneses hullam IS (a fotonnak dualis termeszete van, ... de ez messze vezetne).
|
|
A hozzászólás:
 |
|
kilenctizenegy
2009-05-10 18:36:55
|
279
|
| Mondja meg valaki, hogy mi alapján terveznek Európába inkább fotovoltaikus napelemeket, Afrikába inkább tükrös-forralós naperőműveket! Van egy napsugárzás-mennyiség, ami alatt ez, felette az a gazdaságos? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
