Az europai halozat mar regota integralt. Ami azt jelenti, hogy egy betaplalo energiajat földrajzilag nem feltetlenül ott fogjak elfogyasztani, ahol termelik.
Az EU halozat eredö vesztesege ~8-9% (azert is, mert sokat szallitgatjak az energiat).
Pl. Mo. is eredöben importal aramot (5-10%), ami akar idönkent nemet szelaram is lehet (bar gondolom, nagyon ritkan).
Mo. eseteben a betaplalas egyelöre azert lenyegtelen, mert nagyon keves szelerömü letezik.
A mai modern energiaeloszto rendszerek meg tudnak birkozni ~20% ilyen betaplaloval (ami a nemet 65-70 GW-os felhasznalasnal 15-20%-t is idönkent elerhet).
Azonkivül, ott, ahol 23 000 szelerömü müködik, ott a termeles valamennyire tervezhetö is, hiszen a szel nem pillanatok alatt tamad fel, illetve nem masodpercek alatt ül el. Meg ugye van meteorologia is, ami pont ezt saccolgatja.
Azonkivül Europaban van arampiac, ahol szintre percnyi pontossaggal adnak vesznek.
Azonkivül, ha tudjuk, hogy holnap szeles idö lesz, akkor le lehet szabalyozni pl. a szenerömüvek egy reszet is idejeben.
Vegveszely eseteben a szelerömüvek lapatjat be lehet forditani. Akkor nem termel semmit. De ez nyilvan nem cel.
A tablazatbol csak az derül ki, hogy egy tartomany elektromos fogyasztasanak hany %-t kepes szamszerüen alternative (jelen esetben szel-) energiaval fedezni. Az meg pl. a CO2 quotak adas-vetele, vagy egyeb tamogatasok miatt sem közömbös.
Asziszem, most minden föbb pontot leirtam.
|