|
|
 |
ayantaqe
 2009-04-29 10:38:00
|
113
|
Országspecifikusan értem, ezt nem lehet általánosítani, szerintem.
Pl. Oroszországnál egyértelműen energiaexportra gondoltam, de Kínánál pedig általánosan az exportra.
A válság mindenképp évekig fog elhúzódni véleményem szerint. Komoly paradigmaváltásokkal fog járni, egy egészen más fogyasztói kultúra fog kialakulni, egyértelműen környezettudatos és takarékos északi-féltekével (aposztrofálhatjuk 'nyugati-kultúrkörnek', 'keresztény-civilizációnak', centrumországoknak, kinek mi tetszik, én az utóbbit fogom használni), a maihoz hasonlóan vazallus, termelésre átállított fél-perifériákkal (Kínát és a Távol-Kelet jó részét már centrumnak tekintem!) és szinten tartott, 'leszögelt' perifériákkal. Tehát a fő struktúra szerintem megmarad, hiszen ez kényelmes a centrum országoknak, márpedig a gazdasági és csapásmérő erő itt koncentrálódik. Csupán meg kell találni a multikulturalizmus és demokrácia által átitatott 'politically correct' elvárások és az átalakulással járó 'elkönyvelhető veszteségek' közötti egyensúlyi állapotot. Tudom, ez nagyon opportunista álláspont, de én egyértelműen a civilizációk harcát vizionálom, amihez a mai liberális rész-elvek (nem alapelvek!!) bizonyos mértékű feladása feltétlen szükséges, ha csak az iszlamizmust hozom példaként opponens civilizációnak.
Tehát a fogyasztásbővülést legfeljebb egy Kína-India tengely miatt látok, kérdés, hogy az utóbbi képes-e komoly innovációs veszteségek nélkül átvészelni a válságot és az eszkalálódó külpolitikai problémákat, gondolok itt konkrétan újfent az iszlám ellen oldalra, Pakisztán formájában. Kína mindenképp fog hozni egy bővülést, de nem hinném, hogy a mostani tartalékban lévő 3-4 mbpd-nél ez több lenne. Ahhoz, hogy ez meg is maradjon, feltétlen vissza kell tornászni az olaj árát $100/b környékére, különben nagyon is nagy korlátokba fogunk ütközni egy-két éven belül, akkor pedig vissza is tértem a projektek akadozása témához. :) |
|
|
advocatusdiaboli
 2009-04-29 07:59:56
|
101
|
A válság kimenetele döntő lehet a jövőbeni folyamatokra. Márpedig a válságot hasonló okok generálták, mint a már több, mint két évtizede gyakorlatilag helyben járó Japán tartós stagnálásba fordulását.
Igen, szerintem megvan a reális veszélye-lehetősége annak, hogy az ismert gazdasági modell a fizikális korlátokba ütközés után itt lecövekel, és stagnálni kezd. Nem lesz semmiféle világgazdasági fellendülés, ezen az erőforrásbázison a fizikális javak termelése és fogyasztása már lényegesen nem fog tudni nőni.
Ebben az esetben előtérbe kerül a takarékosság, és a fejlődés más területeken, szolgáltatásokban, a mennyiség helyett minőségi növekedésben keresése.
Hogy ez most fog-e bekövetkezni, az nem tudható, de mindannyian tudjuk, hogy valami effélének belátható időn belül mindenképpen be kell következnie, hiszen egy véges véges erőforrásbázison végtelen fogyasztásnövekedés elképzelhetetlen. A pénzügyi kollapszus előtti utolsó felvonásban pedig szépen gyulladtak ki sorban a markerek jelzőlámpái, eljött a Peak gáz, olaj, réz, nikkel, vas, beton, urán, platina - a legtöbb stratégiai nyersanyagból és energiahordozóból elértük vagy megközelítettük az ismert készletek kitermelési ütemének csúcsát, égbe szökött a hulladékvas és réz ára, nyilvánvalóvá vált, hogy itt a fogyasztás drasztikus emelése már nem lehetséges.
Ha beállnánk egyébként most egy stagnálásra, egyre szorítóbb alternatíva-kutatási kényszer mellett - az tulajdonképpen az emberiség számára egy nagyon szerencsés kimenetelű valami lenne. |
|
A hozzászólás:
 |
|
kilenctizenegy
2009-04-29 00:24:09
|
98
|
"Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt."
Ezt most az energiahordozó exportra érted, vagy általában az exportra?
"Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét."
Ezt úgy érted, hogy szerinted a válság évekig elhúzódik, vagy úgy, hogy a válság múltával az általános fogyasztásbővülés nem fog együtt járni az energiafogyasztás ugyanolyan ütemű bővülésével? |
|
Előzmény:
|
|
ayantaqe
2009-04-27 10:53:11
|
89
|
Üdv, helyes! :)
http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20601087&sid=abnkGOUOzC3w&refer=home
Már az IEA is vészesnek látja a kutatási projektek törlését, 2013-ra teszi azt az időpontot, amikor falakba fogunk ütközni, ha a kereslet visszatért egy válság előtti vagy azt megközelítő szintre. Érdekes, hogy a húzó országoknak Kínát és Indiát említik, tehát az USA-ban és az EU-ban tartós kereslet csökkenést vagy stagnálást várnak.
Kérdés, hogy a válság nem alakítja-e át a jelenlegi export-import struktúrát és helyes-e feltételezni, hogy a centrum gazdaságok továbbra is takarékoskodásra fogják magukat, a környezetvédelemmel vállvetve, viszont a fél-perifériás országokban továbbra is otthagyják a termelési kapacitás javát? Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt. De ez csak egy példa a sok közül.
A másik, hogy jelenleg 3,5mbpd tartalék van a rendszerben, ami elég komolynak mondható. Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
