Már ne haragudj, öregem, de ezek az ábrázolások nekem egyáltalán nem tűnnek akindzsiknek.
Az akindzsik könnyűlovasok voltak, páncélzatot nem viseltek, sem vértet.
Főleg portyázásra, rablásra, fosztogatásra, az ellenséges vidékek elpuszítására alkalmazta őket a török hadvezetés.
Békeidőben a Balkán ésazki övezetében éltek kijelölt körzetekben, félkatonai szervezetben.
Jó részük a muszlim hitre áttért renegát rácokból, albánokból, bosnyákokból, bolgárokból stb. került ki.
Gyakorlatilag békeidőben is át-átjártak rabolni a ketresztény királyságok és az oláh fejedelemségek földjire, ezért aztán nem voltak túl népszerű figurák.
1532-ben a hős osztrák hadsereg Leobenbergnél szétvert egy meglehetősen nagy létszámú, egyes források szerint 15-20 ezer fős akindzsi bandát, vezérük, Kászim pasa (basa) is odaveszett, érzékeny vereséget szenveddtek.
Ez Kőszeg ostromával egy évben volt.
Az akindzsikre az igazán nagy csapást azonban a hős erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond és Havaslaföld oláh vajdája, Vitéz Mihály mérte 1595-ben Gyurgyevónál, amikor is az utóvédet képező akindzsik a Duna északi partján ragadtak és a magyarok, székelyek és oláhok kíméletlenül lemészárolták őket.
Az akinduzsi hadtest ekkor olyan súlyos vereséget szenvedett, hogy a következő évszázadban a török könnyűlovasságot tatár csatlósokkal kellett feltölteni.
Igaz, hogy ezek a pusztítáésban, fosztogatásban, öldöklésben még hatékonyabbak voltak, mint az akindzsik.
Formailag az akindzsiket az 1826-os hadsereg-reform során oszlatták véglegesen föl.
Ez a kép inkább ábrázol akindzsit, minta tied.
| 
