|
|
|
|
 |
iszugyi
 2009-04-14 07:18:26
|
7124
|
| Bencze Gyula, Meddig hallgathat a fizika: "A múlt társadalmaiban a tudománynak egyedülálló tekintélye volt a közvélemény előtt. Ezt a tekintélyt természetesen csak eredményekkel lehetett kivívni, amelyekről szinte mindenkinek első kézből voltak tapasztalatai. A modern társadalmak életében azonban a gyakorlatban is kitüntetett szerep jut a tudománynak, még ha ezt sokaknak nehezükre esik is tudomásul venni. Carl Sagan, a nemrég elhunyt kiváló csillagász, űrkutató és tudománynépszerűsítő "Korok és démonok" című utolsó, 1999-ben magyarul is megjelent könyvében a következőképpen fogalmaz: "Napjaink globális civilizációja úgy van megszervezve, hogy minden lényeges eleme - a transzport, a kommunikáció, a mezőgazdaság, a medicina, az oktatás, a szórakoztatás. a környezetvédelem, sőt a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen választások lebonyolítása is - alapjaiban függ a tudománytól és technikától, amelyeket azonban a dolgok mai állása szerint szinte senki sem ért. Ez a helyzet felér egy beprogramozott katasztrófával, amelyet ugyan ideig-óráig elodázhatunk még, de a tudatlanság és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe."
A tudományt azonban egyaránt támadások érik napjainkban a posztmodern filozófia bizonyos irányzatai, az áltudomány és az irracionális nézetek képviselői, valamint a szenzációra éhes média hathatós segítségével ellene hangolt, tudományos alapismeretekkel nem rendelkező nagyközönség részéről is. A megjósolható következmény az egyre szélesebb körű bizalomvesztés.
Sagan 1996-ban bekövetkezett korai halála előtt megjelent, utolsó könyvében nem véletlenül fogalmazta meg tehát aggodalmát a tudomány társadalomban betöltött szerepét illetően:
"Aggódom, hogy az ezredforduló közeledtével az áltudomány és a babona vonzereje megnő, az irracionalitás szirénhangja megerősödik. Már korábban is »gyönyörködhettünk« benne: a nélkülözések és az etnikai feszültségek idején, a nemzeti önérzet megingásakor, vagy amikor e fog a kozmikus jelentéktelenségünk fölött érzett fájdalom - ilyenkor a régmúlt túlhaladott gondolkodási sémái újra kinyújtják kezüket a kormányrúd felé.
A gyertya lángja pislákol. Kis fényudvara megremeg. Gyülekezik a sötétség. A démonok mocorogni kezdenek.""
|
|
|
|
Törölt nick
2009-04-14 07:11:48
|
7123
|
| Megint kopipészt rohamod van?;) |
|
A hozzászólás:
 |
|
iszugyi
2009-04-14 07:08:21
|
7121
|
Azok a részecskék, amik egymásra vonzó elektromos hatást gyakorolnak, gravitatív taszítják egymást.
|
|
Előzmény:
|
|
iszugyi
2009-04-14 06:35:13
|
7120
|
Ez a protonokból, elektronokból és pozitronokból álló testek súlyos tömege
m(test;g) = N (m(P) - m(e)),
ez meg a nyugvó tehetetlen tömege
m(test;i) = N (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test)).
A tömeghiány
- 0.109 % (hidrogén) < delta(test) < + 0.786 % (56Fe)
között van! A 1:100.000 pontosságú ejtökísérletek kimutatják a kémiai elemek eltérö nehézségi gyorsulását
a(elem) = - a0 (1 + delta(elem)).
A gravitáció nem tömegvonzás!
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
