|
|
|
|
 |
iszugyi
2009-04-12 07:34:29
|
7105
|
A "Physics of Elementary Processes" leírja az univerzumunkat, mint a négy stabíl elemirészecskék e,p,P,E halmazát a nyílt Minkowski-térben pontos kezdöfeltételek ismerete nélkül.
Az elemirészecskék kétféle kvantált töltések hordozói, amikböl kétféle c-vel terjedö nem-konzervatív mezök A(grav.) és A(e.m.), mint kölcsönhatások, indulnak ki.
|
|
 |
Térkép Ész
2009-04-11 16:15:07
|
7104
|
Hát a cellád világára lehet. De ott csak te esel folyton pofára, oszt végül is olyan mindegy, az orrod, vagy az állad éri el előbb a padót... |
|
 |
Térkép Ész
2009-04-11 16:13:46
|
7103
|
Vén trotty te csak a saját zárkád falait építetted ki magad köré. No ebben a gumicellában te vagy Napoleon, um sonst bist du ein niemand.
Fizikában sokan tettek sokféle felfedezést: te legfeljebb küblit fedezted fel a cellád sarkában.
Az az összefűzött összepiszkolt papírhalmaz, amire folyton hivatkozol, még küblice sem jó semmire... |
|
A hozzászólás:
 |
iszugyi
2009-04-11 15:55:22
|
7102
|
| .. az egyetlen hibája az 'elfogadott' fizikának az, hogy erre a világra sajnos nem érvényes ... |
|
Előzmény:
 |
iszugyi
2009-04-11 15:43:34
|
7101
|
"Szász Gyula építette be a gravitációt is a részecskefizikába, az elektromágnesesség mellé, elöször és sikeresen."
Ezt az elsö lépést még az általános iskolás diákok is megértik (csak a tök hülye Térkép Ész nem):
A stabíl elemirészecskéknek e,p,P és E kétféle kvantált töltése q(k), g(k) van. A protonnak (P) ezek a töltései
P: { + q, + g m(P)}
és az elektronnak
e: { - q, - g m(e)}.
A sztatikus eröhatás az elemi elektromos töltések között
F(Coulomb) = + q(j) q(k)/4pi r^2,
az elemi gravitációs töltések között meg
F(grav.) = - g(j) g(k)/4pi r^2.
A proton és az elektron között mindig kétfajta erö F(e.m.), F(grav.) hat
F(P, e) = + q(P) q(e)/4pi r^2 - g(P) g(e)/4pi r^2 = - q^2/4pi r^2 + g^2 m(P) m(e)/4pi r^2.
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi,
a fajlagos gravitációs töltésböl származik. A gravitáció a proton és elektron között taszító!
A (P,e,p)-böl álló anyagunk súlyos tömege tehát (a pozitron (p) elemi g-töltése g(p) = + g m(e)):
m(test;g) = N (m(P) - m(e)),
ahol az N a testet alkotó protonok száma. A test nyugvó tehetetlen tömege ettöl különbözik
m(test;i) = N( m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|