|
|
|
|
 |
iszugyi
 2009-04-11 15:55:22
|
7102
|
| .. az egyetlen hibája az 'elfogadott' fizikának az, hogy erre a világra sajnos nem érvényes ... |
|
A hozzászólás:
 |
|
iszugyi
2009-04-11 15:43:34
|
7101
|
"Szász Gyula építette be a gravitációt is a részecskefizikába, az elektromágnesesség mellé, elöször és sikeresen."
Ezt az elsö lépést még az általános iskolás diákok is megértik (csak a tök hülye Térkép Ész nem):
A stabíl elemirészecskéknek e,p,P és E kétféle kvantált töltése q(k), g(k) van. A protonnak (P) ezek a töltései
P: { + q, + g m(P)}
és az elektronnak
e: { - q, - g m(e)}.
A sztatikus eröhatás az elemi elektromos töltések között
F(Coulomb) = + q(j) q(k)/4pi r^2,
az elemi gravitációs töltések között meg
F(grav.) = - g(j) g(k)/4pi r^2.
A proton és az elektron között mindig kétfajta erö F(e.m.), F(grav.) hat
F(P, e) = + q(P) q(e)/4pi r^2 - g(P) g(e)/4pi r^2 = - q^2/4pi r^2 + g^2 m(P) m(e)/4pi r^2.
Az egyetemes gravitációs állandó
G(grav.) = g^2/4pi,
a fajlagos gravitációs töltésböl származik. A gravitáció a proton és elektron között taszító!
A (P,e,p)-böl álló anyagunk súlyos tömege tehát (a pozitron (p) elemi g-töltése g(p) = + g m(e)):
m(test;g) = N (m(P) - m(e)),
ahol az N a testet alkotó protonok száma. A test nyugvó tehetetlen tömege ettöl különbözik
m(test;i) = N( m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2.
|
|
Előzmény:
|
|
Térkép Ész
2009-04-11 12:36:33
|
7100
|
Ne terelj vén trotty, ne terelj: egyenes választ próbálj meg kiizzadni: miért is esik gyorsabban szerinted (a saját rendszered szerint felépített) sonkaatom, mint a pirostojás atom?
A nyúlatom, a tyúkatomnál? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
