Keresés

Részletes keresés

zabfaló Creative Commons License 2009-04-07 09:00:13 218
950 körül, a.D. írták,(C.P. De adm.imp.30.)hogy a horvátoktól megkülönböztethető komponens az avarság Dalmáciában. Az pedig a X. sz. közepe!
A hozzászólás:
Athila Secundus Creative Commons License 2009-04-05 14:58:21 215

"A kilencedik század szerintem kissé késői dátum, hiszen az avar kulturális hatás a térségre a kilencedik század közepéig eltűnik, maximum egyes továbbélő viseleti elemek maradnak meg."

 

igen, előfordulhat, de csak azért írtam ezt hirtelen, mert nem emléxem pontosan, hogy Konstantin császár idézett műve mikorra teszi az említett horvát honfoglalási eseményeket.

de mivel az avarok uralták a 6. század közepétől az egész Kárpát-medence vidékét,

gondolom, már ebben az időben is lehettek kultúrális kapcsolataik az ekkor még tőlük északra élő horvátokkal ill. más szláv csoportokkal.

 

ezzel kapcsolatban van egy érdekes eredményem, amire a hunokkal és magyarokkal kapcsolatos genetikai búvárlataim során bukkantam, majd összeírom pár sorban aztán beírom.

Előzmény:
Zacskós Tej Creative Commons License 2009-04-05 14:51:30 214

A kilencedik század szerintem kissé késői dátum, hiszen az avar kulturális hatás a térségre a kilencedik század közepéig eltűnik, maximum egyes továbbélő viseleti elemek maradnak meg.


A lengyel-szarmata rokonságot én nem hoznám ide, a lengyel krónikás hagyományban ugyanis az egy késői, emlékeim szerint XV. századi felbukkanású hagyomány, amely majd a nemesi köztársaság idején éli a virágkorát. Fontos, és hangsúlyos eleme az elképzelésnek, hogy csak a lengyel nemesség származott a szarmatáktól, a közrendűek lengyelek, és az ukrán, fehérorosz, ruszin stb. népek nem. Voltaképpen ideológiai háttérül szolgált egyfelől a kor társadalmi viszonyainak megmagyarázására, és konzerválására, és nem mellesleg a Fekete-tengertől északra lévő térség történelmi jogon történő uralására is. Ez a fajta lengyel-szarmata társadalmi elképzelés azután hamar lekerül a napirendről, mikor felosztják Lengyelországot.

A lengyel szarmata elképzelés egyébként sok tekintetben párhuzamba vonható a hun-magyar rokonsággal. Utóbbinak is volt egy hasonló társadalomtörténeti vetülete, amely Werbőczy Hármaskönyvében jelenik meg legerőteljesebben: vagyis az, hogy a nemesi társadalom az közvetlenül a hunok leszármazottaiból áll, míg a "szolganépek" legyenek azok magyarok, szlovákok, németek, stb. pedig nem. (Most egy kicsit marxista szájízzel adom tovább az általam olvasottakat, de ennél sokkal keményebb megfogalmazásra is talál az ember, ha keres). A különbség az, hogy egyfelől a magyar népnek tényleg voltak lovasnomád előzményei, és a hunokhoz köthető, de még a lovasnomád korszakból fennmaradó hagyományai, amely később összekeveredett ezzel a nemesi-társadalompolitikai tézissel. A másik fontos különbség pedig az, hogy míg a lengyelek az országuk felosztása után a szarmata származási hagyományt félretették, mint az ország széteséséhez vezető elképzelést, addig Magyarországon a XIX. századtól kezdve folyamatos törekvés figyelhető meg az irányba, hogy a lovasnomád népekkel, főleg a hunokkal, közvetlen kapcsolatot mutasson ki a nemzeti hagyomány, és a történelemtudomány. Ez így volt a dualizmus idején, így volt a Horthy-korszakban, sőt, még Rákosi, és Kádár idején is, újra, meg újra felbukkannak azok az elképzelések a történelemtudományban. (Mindez annak ellenére van így, hogy a hun-magyar rokonság követőinek képviselői szeretik a dualizmus korát, valamint a kommunista érát permanens elnyomásként feltüntetni).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!