|
|
 |
zabfaló
 2009-03-29 08:25:24
|
448
|
| Olyan példát én is írtam ide, hogy "hónapos betyárt" kerestek alkalmi nyári munkára grófi uradalomba, a Károlyiékhoz... |
|
A hozzászólás:
 |
|
lapatya
2009-03-29 01:19:39
|
447
|
| Betyárokról. Eredetileg betyárnak nevezték a jobbágy fiát, aki csak apja halála után örökölte a jobbágytelket, ha örökölte, mert ha második, harmadik fiú volt, nem mindig. Nevezték így valakinek a szolgáját is. Mivel közülük kerültek ki, azok, akik bűnözésre adták a fejüket, jelentés változáson esett át a betyár név. A betyárok közt volt "lóbetyár", aki amolyan nyomorult betyár volt, hogy a lovakat agyonverve, azokat megnyúzva, csak a bőrüket vitte el, hogy eladja. A "kapcabetyár"-nak nevezték azt a tolvajt, aki betörésből élt, és mindent elvitt ,még a kapcát is. Azokat, akiket a ma betyároknak gondolunk, hajdan futóbetyároknak nevezték. Ők szökött katonákból, szökött rabokból, szülőhelyükről menekülni kényszerülőkből kerültek ki. A betyárokat üldöző közegek elnevezése is változatos volt. Néhány elnevezés ezek közül: trabant (népiesen drabant), eredeti jelentése testőr, satrapa (perzsa helytartót, basát jelent), szívesen tüntette ki ezzel az elnevezéssel a milicia tagjait és a leginkább ismert, hajdúkat a nép. Nevezték őket még, fegyverükről muskatérosnak, pandurnak (a görög pandore szóból). Talán a legközkedveltebb nevük volt a persekutor (Móricz regényéből is ismert). Amikor kiépült a csendbiztosi intézmény (persecutor comissárium), melynek tagjai csendbiztosokból, csendkatonákból, csendlegényekből állt, a nép az ő megnevezésükre, továbbra is , a megvetését kifejező , paandur, satrafa, persekutor, drabant elnevezéseket használta. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
