Keresés

"Az avarok elszlávosodásának a VI.-VIII. század folyamán kellett végbemennie."

nem tudom,

én inkább a 8. de főleg a 9. századra gondolnék,

főleg miután az avarok már elvesztették a politikai önállóságukat és elkezdtek beolvadni az ekkor nagyobb tömegben beáramló szlávságba, amely folyamat egészen a magyar honfoglalásig tarthatott.

esetleg, ha László Gyula elméletét nézzük, akkor viszont relatív nagy számú későavar is élhetett a Kárpát-medence területén a honfoglalás idejében.

itt régészetileg lehetne szerintem vizsgálódni a 9. századi időkre vonatkozóan.

amely időszakra viszonylag kevés lelet volt eddig, viszont az utóbbi évtizedben

már előkerültek nagyobb számban.

illetve a Zalaváron talált avarok, szlávok keresztelő temploma is nagyobb tömegű emberre utalhat a 9. század közepe után is, a KM belső, nemcsak a külső részen, hisz templomott építettek a megtérítésükre.

talán majd az újabb kutatások közelebbi eredményeket hozhatnak ezen fontos kérdés tisztázásához.

OFF

Csak érdekességképen: a közvetlen környezetemben olyan nevű faluk vannak, mint Bajánháza, Vaján, Abara

Az avarok elszlávosodásához egy kis adat:

A szlávokra hamvasztásos temetkezés volt jellemző (ezt irott forrásokból is ismerjük, és a régészetből is).

Az avarok elszlávosodásának a VI.-VIII. század folyamán kellett végbemennie.

Ezzel van némi gond:

A szlávok avarok előtti tömeges megjelenése sem irott forrásokban, sem a régészetben nem igazolható. Tömeges megjelenésüket úgy az irott források, mint a régészeti leletek az Avar Kaganátus bomlásával kezdődően tudják csak igazolni. Az Avar Kaganátus fennálása idejében a szlávok csupán annak peremvidékein vannak jelen, régészeti leletek alapján 0,3-5,2 százalékos arányban az avarokhoz viszonyitva.

A szláv-avar együttélés bizonyitékaként szokták felmutatni a vegyes csontvázas-hamvasztásos temetőket, ahol is a csontvázas siroknak kellene lennie az elszlávosodott avaroknak. Ez igy néz ki a régészeti leletek alapján VI.-IX.századi siroknál (sajnos csak Szlovákia területéről ismerem ezeknek a számát, de mindenesetre érdekes képet fest)

1.Dévényújfalú (Dev.Nová Ves) 902 sir, ebből 875 csontvázas,27 hamvasztásos (a sirok zöme a IX. századból származik!)

2.Pozsonybeszterce (Záhor.Bystrica) 262 sir, 254 csontvázas, 8 hamvasztásos

3.Gellér (Holiare) 788 sir, mind csontvázas

4. Párkány (Stúrovo) 280 sir, mind csontvázas

5. Érsekújvár (Nové Zámky) 514 sir, mind csontvázas

6. Zsitvatető (Zitavska Ton) 82 sir, mind csontvázas

7. Perse (Prsa) 300 sir, mind csontvázas

8. Zsély (Zelovce) 870 sir, 867 csontvázas, 3 hamvasztásos

9. Bárca (Barca) 19 sir, 18 csontvázas 1 hamvasztásos

10.Kassamindszent (Vsesvatych) 96 sir, 91 csontvázas, 5 hamvasztásos

Összesen: 4.113 sir

csontvázas: 4.069

hamvasztásos: 44

Ez arányokban a szláv jelenlét 1,07 százalékát teszi ki az avarok között a mai Szlovákia területén .

Egy időben erős igyekezet volt azon a szlovák szakemberek között (és még ma is fel-fel üti a fejét), hogy a csontvázas temetkezést (többségében  lovas temetkezés!!!)  már a megkeresztelkedett szlávok sirjai lennének. Ezt azonban cáfolja maga a lovas temetkezés, majd az, hogy a vizsgált temetők többségében VI.-VIII. századiak, a szlávok téritése pedig csak az Avar Kaganátus felbomlása után jóval történt csak meg. A Morva-medencében élő szlávokat, és a Kárpát-medencében élő avarokat csak 796 után kezdik el tériteni. Az aquileai érsek csak 811-ben kezd érdeklődni a Dráva alatt élő szlávok felől, és Ciril és Metód jelenése is csak 830-ban volt.