|
|
 |
zabfaló
 2009-03-25 14:42:05
|
127
|
| Jó, az biztos, hogy nem "mind egy szálig" irtották ki az avarokat. |
|
A hozzászólás:
 |
Zacskós Tej
 2009-03-25 13:05:35
|
126
|
Ismerem a Suda Lexikon avarokról, és bolgárokról szóló "szócikkét".
A figyelmedbe ajánlanék erről egy cikket (a minőségéért elnézést, ilyen formában kaptam meg):
"Ideje tehát megismerni e fenti vélemények ősforrását, magát a Suda-Iexikont, mit és hogyan is írnak benne. Ebben a 10. század második felében összeállított mú'ben az egyes címszavak, idézetek csokrai, ezért sem ok-okozati összefüggés, sem szigorúan vett kronológiai sorrend nem várható az egyes idézetek között. Ezt láthatjuk alexikonból számunkra érdekes Bulgaroi és Abaris címszavak esetében is.
A Bulgaroi alatt a következő olvasható: "Azt mondják, hogy a bulgárok hozzászoktak az avarok ruházatához és átvették viseletüket és mindmáig úgy is öltöznek. Hogy Rinotmétor fia Justinlanos (=ll. Justinianus - 685-695, 705-711) alatt élte virágkorát Terbelis (=Tervel 705 k.), a bulgárok vezére. Hogy ugyanezen Justinianos és Hérakleios fia Konstantinos (= Ill. Konstantinos + 641) az adófizetője volt... Hogy az avarokat teljes erővel és szálig kiirtották ezek a bolgárok. Krem (=Krum - 802-814) pedig megkérdezte az avar hadifoglyokat, mit gon
doltok, miért pusztult el a vezéretek és az egész nép? És azt felelték, hogy megsokasodtak náluk az egymás elleni vádaskodások és elpusztították a legbátrabbakat és legokosabbakat, azután az igazságtalanok és a tolvajok a bírák barátai lettek, továbbá a megvesztegetés, és a kereskedés, mind kalmárok lettek ugyanis és becsapták egymást. És a mi
pusztulásunk innen jött... Az avarokat pedig mind, mint olvasható, egy szálig kiirtották." 1
Az Abaris címszóban pedig az alábbiak állnak: "Skythés/szkíta, Seuthés fia. Ő írta az ún. szkíta jövendöléseket és a Hebros folyó lakodalmát/házasságát és a Tisztulási áldozatokat és az Istenek születését prózában és Apollón érkezését a hyperboreusokhoz, versben. Az - övé volt a mesebeli nyíl, mely Hellászból elröpült egészen a hyperboreus szkítákig. Ezt pedig Appolón adta neki. Megemlékezik róla Grégorios, a teológus is a napkirálynak írott Epitaphiumában is. Azt mondják,
hogy mikor az egész lakott (= görögök számára ismert) világban dög
-vész pusztított, azt nyilatkoztatta ki Apollón a jóslatkérő helléneknek és a barbároknak, hogy az athéni népnek kell mindenkiért könyörögnie. Sok nép küldött követeket hozzájuk, s mint mondják, a hyperboreusoktóI Abaris érkezett követként a harmadik olympias idején. (Azt is mondják), hogy az avarokat a bolgárok teljes erővel teljesen kiirtották; hogy ezeket az avarok űzték el a sabinórokat (=szabírokat); azok a népek kényszerítették őket elvándorlásra, akik a tengermelléken laktak, akik azért hagyták el ezt a vidéket, mert a tenger kiöntése miatt ködös lett és nagy számban tűntek fel a griffek...,,2
Mivel tudomásom szerint eddig hozzáférhető magyar fordítás még nem jelent meg a Suda-Iexikon e fontos címszavairól, márcsak a rájuk való hivatkozások ellenőrizhetősége miatt is érdemesnek tartottam a fontosabb részeket szövegkörnyezetükkel együtt idézni. Igen lényeges dolgokra derül ugyanis fény:
1. Mindkét címszóban egyetlen mondat - igaz, háromszor is megismételve - utal egy valamikori bqlgár-avar kontliktusra: az avarokat mind egy szálig kiirtották a bolgárok.
2. Mindhárom esetben a történetektől függetlenül, mintegy szervezetlenül beszúrva szerepel az idézett mondat. fgy tehát semmiféle
támpontunk nincs arra, hogy mikor is történhetett ez az esemény, s ki- nek a vezetésével.
3. A Bolgaroi címszó vonatkozó részéből egyértelműen kiderül, hogy nincs közvetlen kapcsolat a nevezetes mondat és a Krum nevéhez kapcsolt elbeszélés között.
4. Krum és az avarok között létező kapcsolat vékony szálát mégis
az adja, hogy Krum avar hadifoglyokat hallgatott ki. Kérdés azonban, hogy az eredeti forrásban milyen összefüggésben szerepelt a két fél, valóban hadifoglyok voltak-e, s ha igen, mikor, s milyen formáóan estek fogságba? A fogoly-statusnak ellentmondani látszik, hogy a Kium seregében említett avarok zsoldosként harcoltak (KRISTÓ 1980, 17).
5. A Su da-lexikon Bulgaroi címszavában írottak egy része feltűnően összecseng a Kijevi Évkönyveknek (Povest' vremennyh let) Az oborokr61 írt részletével: "Ebben ~ időben voltak az oborok is, akik Iraklij ( = Herakleios) császár ellen hadakoztak és hadakoztak a slovénekkel és megnyomorították a dulebeket... Az oborok (= avarok) ugyanis magas termetűek és kevély lelkaek voltak. És az Isten elveszíté őket és elhal
tak mind és nem maradt egyetlen oborin sem és máig él az oroszoknál a közmondás: elvesztek, mint az oborok, akiknek sem nemzetségük, sem ivadékuk nincsen" (HODINKA 1906, 33-35).
6. Ez az orosz közmondás azonban - mint ahogy erre Váczy Péter a figyelmet felhívta -, nem népi, hanem egyházi, méghozzá bolgár egyházi eredetű. "Erre kell következtetnünk Nikolaos Mystikos konstantinápolyi pátriárka (901-907, 912-925) egyik leveléből, melyet Symeon bolgár cárhoz intézett. A pátriárka a bizánci politika befolyásos irányítói közé tartozott, s csak természetes, hogy a görög műveltségűSymeonhoz fűződő kapcsolatát is annak érdekében kívánta -gyümölcsöztetni. Az idézett levélben azzal akart hatni Symeonra, hogy adatokat sorolt fel: Konstantinápoly erős falait halandó nem veheti be, rajtuk isteni gondviselés őrködik, aki mégis megkísérli ostromukat,halálok halálával lakol. Ez lett végzetük a perzsáknak, nemde, még nevük sem maradt fenn. Az avarok pedig, bárhogy rohamozták a várost, 'elvesztek, s népükből maradék se létezik'. A támadó szaracénok se jártak jobban, mind elpusztultak, csak egynéhányan kerültek élve vissza otthonukba. Azt a mondást tehát, hogy 'elvesztek és nem maradt nemzetségük, se ivadékuk', már Nikolaos Mystikos az avarokra alkalmazta" (V ÁCZY 1974, 1047). Nem tartja tehát valószínűtlennek, hogy az ószláv írásbeli
ség kialakításán fáradozó egyháziak is (hajdani Methód-tanítványok, köztük MosaburgjZalaváron csatlakozottak is) tudomást szereztek e le
vél tartalmáról és ez hatott azokra az írástudókra, akik a pannoniai dulebek avar hagyományát a bolgár fővárosban, Preslavban öltöztették abba a formába, amelyet a Kijevi Évkönyvek sokszor idézett szövege örökített meg.
7. A fentiekből következően logikusnak látszik, hogy az avarok kipusztulásának, kiírtásának a bolgárokkal való összekapcsolása talán ugyanezen egyháziak, ennek a bizánci - bolgárszláv írástudói körnek a műve volt, a Suda-Iexikonba kerülés ideje legalábbis feltűnően egybeesik e mondás közszájon forgásának idejével.
A Suda lexikon adata tehát, ahogy erre már V. Gjuselev felhívta a figyelmet (GJUSELEV 1966, 15-39), mint forrása dat használhatatlan, mivel alapvető információkat nem tartalmaz: így nem tudjuk, mikor
történt az esemény, azt sem, hogy kinek a vezetésével, s - tegyük hoz-
zá - azt sem, hogy ha meg is történt volna, mi lehetett a bolgárok indítéka, cselekedetük mozgató rugója. Ráadásul, mint a fentiekből talán eléggé meggyőzően kitűnt, meglehetősen toposjellegű a mondat. Ezért tehát minden okunk megvan arra, hogy semmiféle konkrét forrás
értéket ne tulajdonítsunk neki, s mindenféle olyan értékelést, mely erre a "forrásra" épül, erős fenntartásokkal fogadjunk. "
(Az idézet innen: Szőke Béla Miklós: A 9. századi Nagy-Alföld lakosságáról. In: Az Alföld a 9. században. 1993. Szeged.)
|
|
Előzmény:
|
|
zabfaló
2009-03-25 11:31:25
|
125
|
| Suidae Lexicon??? (Bulgaroi? Abaris?) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
