|
|
|
|
 |
zabfaló
 2009-03-22 16:18:55
|
113
|
| A mai Dunántúl területén élő avarok jószerével elvesztették etnikai önállóságukat és frank alattvalók lettek. A Duna-Tisza köze gyepű lehetett a frank és a bolgár birodalom között, kisebb avar csoportok így inkább csak a Tiszántúlon élhettek tovább. Ennek legnagyobb bizonyítéka a nagyszentmiklósi kincs, ami kagáni kincstári ötvösdarabokból áll. |
|
A hozzászólás:
 |
Athila Secundus
 2009-03-22 13:44:34
|
110
|
a két évtizeddel később, 855-860 között épült zarándoktemplommal, amelyet az elmúlt évtizedekben tártak fel. A háromhajós, folyosókriptás zarándoktemplomot a salzburgi Liupramm érsek építette és szentelte fel. A szentélyben egy kőből készült sírboltban temették el Hadrianus (Szent Adorján) mártír mumifikálódott testét. A templom színes, festett ablaküvegeit a közelben található műhelyben készítették el, és a templom melletti harangöntő-gödörben talált agyagöntőminta töredékek arra utalnak, hogy helyben öntötték a harangot is.
 |
|
Előzmény:
|
|
Athila Secundus
2009-03-22 13:15:22
|
107
|
Zalavár volt a Karoling Birodalom keleti központja
A korábban szláv fejedelmi központnak gondolt Mosaburg (Mocsárvár) a 9. században a Karoling-birodalom legkeletibb grófságának volt a székhelye.
A Dunántúl a Nagy Károly által alapított - a mai Svájc, Ausztria, Németország, Franciaország területét és Olaszország északi részét magába foglaló - Birodalomhoz tartozott. A terület két nagy egységre bomlott: feltehetően Szombathely környékén található a Rábától északra fekvő terület központja, az alsó pannóniai rész központja pedig Zalavár, azaz az akkori nevén Mosaburg volt - mondta el Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársa.
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18327 |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
