Keresés

László Gyula a Nibelungenlied vonatkozó sorai alapján arra következtet, hogy e kérdéses határ Pitten-nél volt, Bécs és Bécsújhely között, az Alpok keleti lábánál. “Éppen azt a területet zárta le – a Bécsi-medencét – , amelyen egész sor későavar temető található” [László (1978), p. 96].

Gall (gaul) Vindo 'fehér, fénylő' (bona 'település') > avaroszláv Vídeň, Viedeň, Wiedeń

                                                                       > ném. Wien

https://en.wikipedia.org/wiki/Vienna#Etymology

The Celtic word Vindos may reflect a widespread prehistorical cult of Vindos, a Celtic God. A variant of this Celtic name could be preserved in the Czech, Slovak and Polish names of the city (Vídeň, Viedeň and Wiedeń respectively) and in that of the city's district Wieden. Wieden a 4. Bezirk, a városmaggal szomszédos 4. ker. A várost a Dunával keresztirányban átszelő folyócskát szintén Wien-nek hívják (már a 11. században sok vízimalma volt), talán ezt hívták így elsődlegesen. Van két hosszú parti utcája, a Rechte és Linke Wienzeile, délen a 4-es metróval párhuzamosan, a Schönbrunni kastély is a jobb partján épült.

The name of the city in Hungarian (Bécs), Serbo-Croatian (Beč) and Ottoman Turkish (Beç) has a different, probably Slavonic origin, and originally referred to an Avar fort in the area.

Azért a Bécs inkább avar, semmint szláv.

"Ungariorum marcha”

860. május 8.-án Regensburg-ban kelt oklevelével I. Lajos (Német Lajos) keleti frank király Erchanfried regensburgi püspök kérésére húsz telket adományozott Mattsee (Salzburg közelében fekvő helység) kolostorának. A kutatások szerint az oklevélben szereplő “Ungariorum marcha” kifejezés annak az egykori avar vazallus államnak a határáról (marcha) kapta a nevét, amelyet 805-ben hívott létre Nagy Károly (“inter Sabariam at Carnuntum”), amikor az összeroppant avar állam uralkodó népessége, a volt szláv alattvalóitól szorongatva a frank uralkodóhoz fordult pártfogásért [Olajos (1969), XVI/1., pp. 88-89.]. (4)

(4) László Gyula a Nibelungenlied vonatkozó sorai alapján arra következtet, hogy e kérdéses határ Pitten-nél volt, Bécs és Bécsújhely között, az Alpok keleti lábánál. “Éppen azt a területet zárta le – a Bécsi-medencét – , amelyen egész sor későavar temető található” [László (1978), p. 96].

Jámbor Lajos [Louis I, vagy Louis the Pious, Louis le Pieux; 778-840; a Nyugat császára; 814-840] fiai 843-ban, a verdun-i szerződésben Francia- és Németországra osztják föl a frank birodalmat. A Szent Wandregisilius kolostor évkönyvében erről – a 877. évnél – a következő bejegyzést találjuk: “Lajos kapta meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az országát”.

A fenti adatot nem lehet elírásnak tekinteni. Ugyanis Hincmar Rheims-i érsek 862-ben – vagyis 33 évvel a honfoglalás előtt – azt írja, hogy a dánok Jámbor Lajosnak az országát pusztítják, de a birodalmat egy olyan nép is pusztítja, akiket “ungri”-knak neveznek.

Mivel máig abban a hitben élünk, hogy a külföldi források “ungri-ungarus-hungarus” nevein “magyarok” értendők, jogosan kérdezzük, hogy miféle “magyarok” kerültek Jámbor Lajos fennhatósága alá 843-ban, amikor még meg sem történt a honfoglalás?