Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009-03-05 14:44:28 2496

 Kedves Iván!

    Hagy ne én magyarázzam el a működését. Még abban is folyton fennakadnál.

Itt a net, olvass utánna!  Portál és szervohajtásoknál megtalálod.

 

   "Már írtam többször, hogy nem feltétlenül: az egyik fázis hajlamos ..."

Így van, sokszor írtad.  Egyszer sem kellett vona ilyen tévedést leírnod.

 

    "Naaaaaa, mi köze van a nyomatéknak a túláramhoz? "

 

  Ameddig a nyomaték nagysága az áram nagyságával nincs összefüggésben nálad, addig meg sem fogod érteni.

 

  Az áram nagyságának függvénye a forgórészre érintő irányban ható erő.

Az érintő irányú erő*sugár=nyomaték . (pont) ahol a sugár az érintő irányú erő támadáspontjának a sugara.

 

  Így nem csodálom, hogy nem érted az egészet..

A hozzászólás:
ivivan Creative Commons License 2009-03-05 14:28:51 2495
"Az elektromechanikus hajtómű, az a sebességváltó egyik neve.. nem motor."

Na és hogyan működik egy elektromechanikus hajtómű?

"Ellenkező polaritás esetén pedig levonódik a bejövő feszültségből és ekkor fogyasztó azaz motoros üzemben dolgozik."

Már írtam többször, hogy nem feltétlenül: az egyik fázis hajlamos ilyenkor egyfázisú motorként hajtani a motort, a másik két fázis pedig nem képes akkora ellenirányú nyomatékot kifejteni, hogy a motor fordulatszáma csökkenjen...

"különben sincs igazad, mert a ellenirányú motoros üzemben csökkentett gerjesztő áram nélkül olyan nagy nyomatéka lenne, hogy tönkremenne a túláramtól."

Naaaaaa, mi köze van a nyomatéknak a túláramhoz? Éppen azt mondom, hogy fordított motor esetén a felvett áram nagy, de a nyomaték kicsi...
A túláramtól valóban lehet baja a motornak, ezért még sehol nem láttam ilyet, hogy ellenkezőleg kapcsolják rá a motort a forgásiránynak, többnyire előbb valamilyen módon megállítják a motort és csak utána indítják el ellenkező irányban.
A nyomatéktól viszont semmi baja nem lehet, mert ebben az esetben a nyomaték bizonyosan kisebb az indító nyomatéknál, tehát ha azt elviseli a motor, akkor ezt is...
Előzmény:
Gézoo Creative Commons License 2009-03-05 14:11:40 2494

Kedves Iván!

      Az elektromechanikus hajtómű, az a sebességváltó egyik neve.. nem motor.

      Teljesen mindegy, hogy a nyomaték honnan származik a bemenetén, benzin, diesel vagy villanymotorból. 

      Ohm törvénye, Lenz törvénye, Einstein teóriája, csak azoknak a flancos elnevezéseknek a töredéke amikről beszélgetünk.  Persze nem kell ismerni Ohm, Lenz, Fleming vagy Einstein nevét sem.. ne flancoljunk ilyenekkel.. :)

  "Még ekkor sem biztos, hogy motoros üzembe kerül, ha a forgásirány váltás előtt generátor üzemben volt, "

    Nos, ha a B indukció vonalakat  az erő irányában vagy ellentétes irányban haladva metszi a forgórész, akkor egymással ellentétes polaritású feszültséget indukál az állórészben.

   Azaz ha nem kellene még most is erre felhívnom a figyelmedet, akkor tudnád, hogy

az egyik azaz az forrással azonos polaritás esetén visszatáplálódik a hálózatba, mert az állórész kapcsain polaritás helyesen magasabb feszültség van ilyenkor mint

a hálózati oldalon.

   Ellenkező polaritás esetén pedig levonódik a bejövő feszültségből és ekkor fogyasztó azaz motoros üzemben dolgozik.

     Annak ehhez semmi köze sincs, hogy a nyomatéka mekkora lenne..  különben sincs igazad, mert a ellenirányú motoros üzemben csökkentett gerjesztő áram nélkül

olyan nagy nyomatéka lenne, hogy tönkremenne a túláramtól.

 

 

     

   

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!