|
|
 |
ivivan
2009-03-05 14:28:51
|
2495
|
"Az elektromechanikus hajtómű, az a sebességváltó egyik neve.. nem motor."
Na és hogyan működik egy elektromechanikus hajtómű?
"Ellenkező polaritás esetén pedig levonódik a bejövő feszültségből és ekkor fogyasztó azaz motoros üzemben dolgozik."
Már írtam többször, hogy nem feltétlenül: az egyik fázis hajlamos ilyenkor egyfázisú motorként hajtani a motort, a másik két fázis pedig nem képes akkora ellenirányú nyomatékot kifejteni, hogy a motor fordulatszáma csökkenjen...
"különben sincs igazad, mert a ellenirányú motoros üzemben csökkentett gerjesztő áram nélkül olyan nagy nyomatéka lenne, hogy tönkremenne a túláramtól."
Naaaaaa, mi köze van a nyomatéknak a túláramhoz? Éppen azt mondom, hogy fordított motor esetén a felvett áram nagy, de a nyomaték kicsi... A túláramtól valóban lehet baja a motornak, ezért még sehol nem láttam ilyet, hogy ellenkezőleg kapcsolják rá a motort a forgásiránynak, többnyire előbb valamilyen módon megállítják a motort és csak utána indítják el ellenkező irányban. A nyomatéktól viszont semmi baja nem lehet, mert ebben az esetben a nyomaték bizonyosan kisebb az indító nyomatéknál, tehát ha azt elviseli a motor, akkor ezt is... |
|
A hozzászólás:
 |
Gézoo
2009-03-05 14:11:40
|
2494
|
Kedves Iván!
Az elektromechanikus hajtómű, az a sebességváltó egyik neve.. nem motor.
Teljesen mindegy, hogy a nyomaték honnan származik a bemenetén, benzin, diesel vagy villanymotorból.
Ohm törvénye, Lenz törvénye, Einstein teóriája, csak azoknak a flancos elnevezéseknek a töredéke amikről beszélgetünk. Persze nem kell ismerni Ohm, Lenz, Fleming vagy Einstein nevét sem.. ne flancoljunk ilyenekkel.. :)
"Még ekkor sem biztos, hogy motoros üzembe kerül, ha a forgásirány váltás előtt generátor üzemben volt, "
Nos, ha a B indukció vonalakat az erő irányában vagy ellentétes irányban haladva metszi a forgórész, akkor egymással ellentétes polaritású feszültséget indukál az állórészben.
Azaz ha nem kellene még most is erre felhívnom a figyelmedet, akkor tudnád, hogy
az egyik azaz az forrással azonos polaritás esetén visszatáplálódik a hálózatba, mert az állórész kapcsain polaritás helyesen magasabb feszültség van ilyenkor mint
a hálózati oldalon.
Ellenkező polaritás esetén pedig levonódik a bejövő feszültségből és ekkor fogyasztó azaz motoros üzemben dolgozik.
Annak ehhez semmi köze sincs, hogy a nyomatéka mekkora lenne.. különben sincs igazad, mert a ellenirányú motoros üzemben csökkentett gerjesztő áram nélkül
olyan nagy nyomatéka lenne, hogy tönkremenne a túláramtól.
|
|
Előzmény:
 |
ivivan
2009-03-05 13:45:28
|
2493
|
"elektromechanikus hajtómű alkalmazásával z átvitt nyomaték iránya és nagysága független a kimeneti fordulatszám nagyságátó és a forgás irányától."
Várj. Robbanómotoros hajtásról volt szó eddig, nem elektromechanikus hajtóműről.
"Jobbkéz szabály és balkéz szabály. "
Na így már ismerem, csak mi nem tanultuk a flancos nevét.
"Akkor nem csoda, hogy nem értetted, az aszinkron motor mikor generátor és mikor motor a túlfutáskor.. Lapozz csak vissza oda ahol ezt elmagyaráztam Neked!"
Na ne már jó! Nekem volt igazam: az aszinkron gépeknek van generátoros üzeme, amit elsőre simán azt mondtad, hogy nincs! Elmagyaráztam, erre megértetted, hogy van generátoros üzeme, most meg azzal jössz, hogy te magyaráztad el nekem????
"amikor a mező forgási irányát megfordítjuk, akkor a B indukció forgási iránya megfordul és ezzel motoros üzembe megy át ugyanaz a motor."
Még ekkor sem biztos, hogy motoros üzembe kerül, ha a forgásirány váltás előtt generátor üzemben volt, akkor valószínűleg nem lesz annyi erő a motorban, hogy forgásirányt váltson, ezért egy fázison generátor lesz, a másik kettő fázison meg leveri a biztosítékot...
"Akár 1 akár 3 fázisú legyen.."
Ezt pedig már megbeszéltük, hogy az 1 fázisúnál nincs forgásirány. A 2 fázisú (azaz segédfázisú) motornál van, de azok ritkán képesek akkora nyomatékra, hogy megfordítsák a forgásirányt... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|