|
|
 |
Gézoo
2009-03-05 14:11:40
|
2494
|
Kedves Iván!
Az elektromechanikus hajtómű, az a sebességváltó egyik neve.. nem motor.
Teljesen mindegy, hogy a nyomaték honnan származik a bemenetén, benzin, diesel vagy villanymotorból.
Ohm törvénye, Lenz törvénye, Einstein teóriája, csak azoknak a flancos elnevezéseknek a töredéke amikről beszélgetünk. Persze nem kell ismerni Ohm, Lenz, Fleming vagy Einstein nevét sem.. ne flancoljunk ilyenekkel.. :)
"Még ekkor sem biztos, hogy motoros üzembe kerül, ha a forgásirány váltás előtt generátor üzemben volt, "
Nos, ha a B indukció vonalakat az erő irányában vagy ellentétes irányban haladva metszi a forgórész, akkor egymással ellentétes polaritású feszültséget indukál az állórészben.
Azaz ha nem kellene még most is erre felhívnom a figyelmedet, akkor tudnád, hogy
az egyik azaz az forrással azonos polaritás esetén visszatáplálódik a hálózatba, mert az állórész kapcsain polaritás helyesen magasabb feszültség van ilyenkor mint
a hálózati oldalon.
Ellenkező polaritás esetén pedig levonódik a bejövő feszültségből és ekkor fogyasztó azaz motoros üzemben dolgozik.
Annak ehhez semmi köze sincs, hogy a nyomatéka mekkora lenne.. különben sincs igazad, mert a ellenirányú motoros üzemben csökkentett gerjesztő áram nélkül
olyan nagy nyomatéka lenne, hogy tönkremenne a túláramtól.
|
|
A hozzászólás:
 |
ivivan
2009-03-05 13:45:28
|
2493
|
"elektromechanikus hajtómű alkalmazásával z átvitt nyomaték iránya és nagysága független a kimeneti fordulatszám nagyságátó és a forgás irányától."
Várj. Robbanómotoros hajtásról volt szó eddig, nem elektromechanikus hajtóműről.
"Jobbkéz szabály és balkéz szabály. "
Na így már ismerem, csak mi nem tanultuk a flancos nevét.
"Akkor nem csoda, hogy nem értetted, az aszinkron motor mikor generátor és mikor motor a túlfutáskor.. Lapozz csak vissza oda ahol ezt elmagyaráztam Neked!"
Na ne már jó! Nekem volt igazam: az aszinkron gépeknek van generátoros üzeme, amit elsőre simán azt mondtad, hogy nincs! Elmagyaráztam, erre megértetted, hogy van generátoros üzeme, most meg azzal jössz, hogy te magyaráztad el nekem????
"amikor a mező forgási irányát megfordítjuk, akkor a B indukció forgási iránya megfordul és ezzel motoros üzembe megy át ugyanaz a motor."
Még ekkor sem biztos, hogy motoros üzembe kerül, ha a forgásirány váltás előtt generátor üzemben volt, akkor valószínűleg nem lesz annyi erő a motorban, hogy forgásirányt váltson, ezért egy fázison generátor lesz, a másik kettő fázison meg leveri a biztosítékot...
"Akár 1 akár 3 fázisú legyen.."
Ezt pedig már megbeszéltük, hogy az 1 fázisúnál nincs forgásirány. A 2 fázisú (azaz segédfázisú) motornál van, de azok ritkán képesek akkora nyomatékra, hogy megfordítsák a forgásirányt... |
|
Előzmény:
 |
Gézoo
2009-03-05 12:04:09
|
2492
|
Igen, ha nől a motor fordulatszáma, akkor is lassulhat a jármű: elektromechanikus hajtómű alkalmazásával z átvitt nyomaték iránya és nagysága független a kimeneti fordulatszám nagyságátó és a forgás irányától.
Elektromos szakembernek mondtad magadat és nem ismered a Felming szabályokat? Jobbkéz szabály és balkéz szabály.
Kifeszíted a mutató, a nagy és a hüvejk ujjadat úgy, hogy mindegyik merőleges legyen a másik kettő alkotta síkra..
B indukció iránya legyen a nagyujjad által mutatott irány, mint amikor mást (pl. hölgyet) indukálsz.. a hüvejked az erő irányát mitassa, akkor a mutató ujjad az áram irányát fogja mutatni.. Így sem emlékszel?
Akkor nem csoda, hogy nem értetted, az aszinkron motor mikor generátor és mikor motor a túlfutáskor.. Lapozz csak vissza oda ahol ezt elmagyaráztam Neked!
Ha a mező forgási irányába forog a forgórész ÉS az erő azaz a nyomaték is ugyanebbe az irányba hat, és ezzel túlfut a forgórész a mező forgásán, és erővel kényszerítjük a megő "húzására" akkor a balkéz szabály szerint generátorrá válik,
már egyetlen tekercses aszinkron motor is,
amikor a mező forgási irányát megfordítjuk, akkor a B indukció forgási iránya megfordul és ezzel motoros üzembe megy át ugyanaz a motor.
Akár 1 akár 3 fázisú legyen..
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|