Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
gligeti Creative Commons License 2009-03-03 18:02:24 44

 Az a gondom, hogy szerintem csak függetlenül tudod kezelni az alapállítást, (f&g) és a járulékosat (f~>g). Külön-külön tudnak igazak/hamisak lenni; az (f~>g) hamissága nem befolyásolja a mondat igazságát. Külön életet élnek. De ha másképp látod, próbáljuk a modellt felírni, és meglátjuk.

 

 

 Ha viszont így látod, akkor persze lehet bevezetni egy olyan "nem kétértékű logikát", amiben (bFőállítás,bKonnotáció) párok vannak, és annak az algebráját felírni, és ezt kinevezni ámbátor-logikának. De ez már játék a szavakon, mert lehet olyan logikát is csinálni, amiben két érték helyett végtelen van, és "és" meg "vagy" helyett + és * -- csak ezt már algebrának szokták hívni, nem logikának. Hasonlóan, én meg ezt egy olyan modellnek látom, ahol egy állításpárral modellezzük a "de" kapcsolatot (f&g; f~>g), és arra külön-külön már a logikát vesszük elő.

 

 (valamelyik Moldova-hős fociedző panaszkodott, hogy a nagy tömörülés miatt nem jut tér a szép stratégiai megoldásoknak, és fel kéne osztani a pályát 8x8 kockára, és egyben csak egy játékos tartózkodhasson, és még meg is lehetne szabni, hogy ki melyikbe mehet át....)

 

 Na de mennyivel érdekesebb lenne az f~>g-t formalizálni! Újak kedvéért, ezzel jelöltük f és g azon kapcsolatát, az "f de g" állítás hordoz pluszban az "f és g"-hez képest.

 

Előzmény:
ámbátor Creative Commons License 2009-03-03 16:02:02 27
Azt hittem, azon már túlvagyunk, hogy logika diszciplínája szerint vizsgálva nincs különbség.

Csak nem az igaz-hamis kétértékű logikában kell vizsgálni és azonnal kiderül, hogy mely esetekben helyénvaló a de használata az és helyet és mely esetekben nem.

Amúgy van egy olyan érzésem, hogy de helyett ést mondani mindig lehet, esetleg némi információvesztéssel, de olyan eset nyilván van, amikor és helyett de nem mondható.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!