Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009-02-28 16:02:06 2420

Nézd Iván!

     Ha nem akarod megérteni, akkor nem kell megértened.

 

   Ha pedig folyton csak csak olyanná akarod átformálni az elrendezést amelyre már nem teljesülnek a feltételek, akkor ne aprózd el!

   Heggeszd be azt a nyavalyás tengelyt, ne forogjon.. Nem azért forgattyús tengely, hogy forogjon, ha Neked az úgy már nem tetszik.

 

   Vagy pedig figyelj oda, mert a "teljes erejével" nem alakul hővé, hanem a lendülete megoszlik a teljes össztömegen.

   Különben is csak legfeljebb rugózik egyet.. és az ekkor már bekapcsolódó motor elforgatja a tengelyt és a visszarugózott tömeget gyorsítja, a rugóerőhöz hozzáadott, a motor nyomatékából származó erővel..

 

   A vonalzós kísérletet azért javasoltam, hogy az erőhatást érzékelhesd,. Lévén, hogy elképzelni nem tudod, és tapasztalatod sincsen.

 

  Ha a megértés lenne a célod, akkor beláttad volna magadtól is, hogy az  Emberi erő helyett,  lineáris motort, forgattyús vagy tolattyús irányváltóval felszerelt motorokat használhatsz.

 

   Gondolom, hogy azóta sem néztél utánna annak, hogy egyfázisú aszinkron motornak nincs generátoros üzeme, és egy similabda sem volt a közeledben..

   Ezért jobb lenne, ha előbb kézzel foghatvá tennéd magad számára az itt leírtakat, és csak aztán vitatkoznánk ezekről a létező evidenciákról amiket vitatsz.

 

A hozzászólás:
ivivan Creative Commons License 2009-02-28 15:43:12 2418
"Ezért a motorokban a tengelyre akkora lendítő tömeget szerelünk, amelynek a perdülete elegendően nagy ahhoz, hogy elvégezze ezt a munkát."

Így van, én is ezért mondtam, hogy a tengelynek legyen tömege, mivel ha nincs tömege, akkor nincs lendület, ami tovább vinné a dugattyút.

De persze, ha a tengelynek nincs tömege, akkor a 2 fázisban nincs ami lassítsa a dugattyút, ezért az a teljes sebességével fog nekiütközik a tengelynek, aminek hatására természetesen a mozgási energiája hővé alakul.

Én azt mondom maradjunk a dugattyús megoldásnál, mivel a vonalzós példádban bejön az emberi test és élő szervezetek rendkívül rossz hatásfokkal működnek, ezért nem alkalmasak az energia áramlásának vizsgálására. (csak próbáld ki: tarts magad előtt vízszintes kinyújtott karral egy két literes üveget; gyorsan elfáradsz ugye? Pedig az üvegen semmilyen munkát nem végeztél)
Előzmény:
Gézoo Creative Commons License 2009-02-28 14:05:58 2416

Kedves Iván!

    Jó lenne ha ismernéd a forgattyús tengely működését. A nagy tömegű dugattyú, a hajtókaron át nyomja a forgattyústengelyt.

    Így amikor a dugattyú az alsó holtpontban van, akkor a forgattyústengelynek a mozgásra merőleges irányban kellene mozognia, majd a holtponton túljutva kellene visszafelé gyorsítania a dugattyú tömegét.

    Ezért a motorokban a tengelyre akkora lendítő tömeget szerelünk, amelynek a perdülete elegendően nagy ahhoz, hogy elvégezze ezt a munkát.

   Miután tömegtelen a páldában a forgattyús tengely, nincs perdülete, így az alsó holtpontba szorítja a dugattyú tömege és ott is tartja.

    Ekkor a dugattyú mozgási energiája a hajtókaron és a forgattyús tengelyen át,

átadódik-helyesebben megoszlik- a teljes tömegnek(-en).

 

    Belátom, hogy miután eléggé szegényesen a műszaki ismereteid, még egyszerűbb példát kell hozzak:

 

   Vegyél a kezedbe egy 30 cm-es rugalmas tárgyat, pl egy műanyag vonalzót.

Az egyik végére pl. cellux-al ragassz fel nehezéket, pl. egy vagy két nagyobb radírgumit.

    A másik végénél fogva, állítsd az élét függőlegesbe, így vízszintesen meg tudod lengetni annyira, hogy a lengés hatására mindkét irányban meghajlik.

    Így lengesd.. és figyeld meg milyen erő kell az akkora sebességű lengetés fenntartásához, hogy mindkét holtpontot elérve meghajoljon.

 

   Folyamatosan lengetve azt tapasztalod, hogy a végén lévő tömeg tehetetlensége folytán,  folyamatosan erőt kell kifejtened a tömeg gyorsítására-lassítására- majd az ellenkező irányú gyorsítására-lassítására és így tovább folyamatosan ..

 

   Mozgathatod úgy is, hogy egy pontban marad a vonalzónak a kezedben lévő vége , ekkor köríven mozgatod a tömeget,

  és úgy is mozgathatot, hogy rövid egyenes szakaszon mozgatod a végét az egyik, majd a másik irányba.

 

    Érzed, hogy folyamatosan fenn kell tartanod az erőhatást ahhoz, hogy a vonalzó, mindkét oldalra azonos mértékben hajoljon meg?

   Érzed, hogy fárad a kezed a folyamatos munkavégzés miatt?

 

    Ha acél laprugót használsz, akkor mivel egészen jó hatásfokú az acélrugó,

egy-egy oldali behajlításnál egyetlen hajlításnak a rugóban tárolt energiája

csak egyszer a  99%-ával hozzáadódik az általad kifejtett erő munkájához,

ennek ellenére a tömeg gyorsításának-lassításának, majd ismételgetett gyorsításának lassításának a munkáját kell elvégezned a kényszerített lengés fenntartásához.

 

    Ha magára hagynád, vákumban, egyszerí meghajlítás után a rugót és a tömeget, akkor természetesen 30-50 lengés alatt a rugóban hővé alakulna a mozgási energiája.

   De ekkor a rugó nem egyetlen féloldali lengésbe befektetett energiát alakítana hővé,  hanem  60-100 féllengés energiáját.

   Nyílván belátod, hogy egy-egy féllengés során, (amikor folyamatosan gyorsítod a tömeget)   a rugó a befektetett energiának csak valóban 1%-át alakíthatja hővé, az energia 99%-a a tömeg mozgási energiájává alakul.

   A kezed rendszeréből nézve pozitív és negatív irányú, és ezzel pozitív és negatív értelmű mozgási energia létrehozásához folyamatosan kell bevinned az energiát.

 

   Igaz, a bevitt energiával pontosan egyező nagyságú negatív energiát vesz át a kezed a lengő tömegtől.

    Így a tömeg által a kezeden végzett negatív előjelű munka és az izmaid által végzett pozitív előjelű munka eredője zéró.

 

    Azaz folyamatosan viszed be a lengő rendszerbe az energiát és csupán 1% hővé alakulás mellett megsemmisül a bevitt energia.

 

   Ha lenne még kérdésed, örömmel válaszolok rá, de az a kérésem, hogy előbb végezd el a kísérletet, figyeld meg alaposan a mozgásokat és az erőket, az elvégzett munkát és csak azután kérdezz.

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!