Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009-02-28 13:26:32 2414

Kedves Százharminchét!

 

Te: --   "az erő és az elmozdulás azonos irányú "

Én  --   "eredő erő iránya és a mozgás iránya egybeesik "

  Ezután állításod szerint a gyorsulásró beszéltél, majd a példában egyetlen erővel hatsz egy tehetetlenül, azaz erőhatás nélkül haladó űrhajóra:

    "Erre mutattam példának azt, hogy 500-zal robog egy 15000 tonnás vogon űrhajó előttem balról jobbra az űrben,"

    Mindez azért mert nem tettem hozzás, hogy az eredő erő "hatására létrejövő" mozgás iránya, így valami csoda folytán nem értetted automatikusan  oda a "hatására létrejövő"  mondatrészt.

   Annak ellenére sem, hogy semmi másról nem szólt a beszélgetés, mint az erő "hatására létrejövő" mozgásról.

   Egyébként is hibásan javítottad, mert a példában egy erőt említettél meg és az erő irányában gyorsulást és elmozdulást.

   Pedig az említett erő csupán azon erők eredője amik egyidőben hatnak a tömegre.

Így nem említetted, hogy két másik erő párhuzamosan 100-100 N nagysággal hat az 1 N-os erővel ugyanazon irányban, és egy 200 N -os erő a túloldalról az erőddel szemben.

   Így ezek eredője 1 N amely 1 N eredő erő hatására fog a mozgás létrejönni.

   Az, hogy mozgott, vagy az hogy mekkora sebességgel mozgott a vagon-űrhajó, teljességgel ilreleváns, mert a rá ható erő állt a vagon-űrhajó rendszerében.

 

   Ezért, a felesleges hibás válaszaid elkerülése érdekében azt javaslom, hogy ha már pontosítani, kiegészíteni akarsz, akkor tedd korrekten.

  

mmormota Creative Commons License 2009-02-28 06:07:31 2412
"robog egy 15000 tonnás vogon űrhajó ... én elkezdem előre tolni"

Aztán majd csodálkozol, ha egy székbe kötözve találod magad vogon verset hallgatva... :-)
A hozzászólás:
szazharminchet Creative Commons License 2009-02-27 22:43:25 2411
" Munkát skalárokkal csak akkor tudunk értelmesen számolni, ha az erő és az elmozdulás azonos irányú."
Én pedig azt írtam, hogy:
"Ha erők eredője mozgat, akkor az eredő erő iránya és a mozgás iránya
egybeesik."
Mi a különbség szerinted a két mondat értelme között?


A különbség az, hogy a gyorsulás az, ami mindig azonos irányú az erők eredőjével, és nem az elmozdulás.
Erre mutattam példának azt, hogy 500-zal robog egy 15000 tonnás vogon űrhajó előttem balról jobbra az űrben, és nem hat rá semmiféle erő. Majd egyszer csak én elkezdem előre (hozzám képest! az űrhajónak ez oldalra) tolni 1 N erővel, amíg el nem megy előttem. Gyorsulni ugyan az erővel párhuzamosan fog, de a sebessége majdnem merőleges az erőre az erő hatása előtt és után is (merthogy ez az erő*azzal a pár másodperccel, amíg elmegy előttem az űrhajó smafu a teljes impulzusához képest).
Tehát itt az elmozdulás majdnem merőleges az erők eredőjére (az egyetlen erőre), miközben a gyorsulás mindig párhuzamos az erők eredőjével.
Előzmény:
Gézoo Creative Commons License 2009-02-27 09:53:12 2395

Kedves Százharminchét!

 

Azt írod:

" Munkát skalárokkal csak akkor tudunk értelmesen számolni, ha az erő és az elmozdulás azonos irányú."

Én pedig azt írtam, hogy:

  "Ha erők eredője mozgat, akkor az eredő erő iránya és a mozgás iránya
egybeesik."

  Mi a különbség szerinted a két mondat értelme között?

 

   A válaszaidból látom, hogy az ezen a fórumon szokatlanul jó felkészűltséggel rendelkezel, ennek örülök.

   Ezért elvárható lenne, hogy ha már pengétváltunk, akkor korrekten tedd!

Példaként itt van az aszinkron motor generátoros üzeme.

  Nyílván tudod, hogy ha a rövidrezárt forgórészben nem gerjesztünk áramot, akkor nem tud indukálni az állórészben.

   Nyílván azt is tudod, hogy a mágneses tér felépítése és összeomlása időt vesz igénybe, ezért a tekercsekben, mint jólnevelt indukciós eszközökben a rákapcsolt feszültség fázisa  és áram fázisa között szögeltérés van.

   Ezért, --többek között-- a hasznos  teljesítményt cos fi szorzótényezővel kapjuk meg.

Ugyanakkor azt is ismered, hogy a 3 fázisú megoldásnál a fázisok 120 fokkal vannak eltólva egymáshoz képest, így a forgórészben az egyik fázis által gerjesztett  áram a túlpörgetés következtében a másik két fázissal azonos irányú feszültséget indukál,

   azaz valóban olyan aszinkron generátoros üzemet vesz fel, amelyben az egyik fázis a generálja a forgórész mágneses terét és az így gerjesztett mágneses tér indukál áramot.

 

   Vagyis működését tekintve, egy indukciós szakaszt közbeiktatott részét leszámítva azonos működési elve mint a tekercselt forgórészű generátoroknak.

   Csupán ez esetben nem vezetéken vezetjük be a forgórész mágneses terének felépítéséhez szükséges áramot, hanem indukáljuk.

   Egyfázisú, kapacitív segéd vagy induktívan eltolt segédfázisú motoroknál ez a generátoros üzem nem jön létre  lévén, hogy  egyetlen be és kimenet egyszerre nem tud generátorkén és motorként funkcionálni.

 

   Persze ha tudna akkor nem is lenne szükség külső forgatásra, mert önmagában örökmozgóként működhetne.. 

 

   Azaz amíg nem írod le, annak a menetét ahogyan az egyfázisú, kapacitív segédfázisú aszinkron motor  generátor üzembe tud átmenni a túlpörgetéssel, addig nem tudom elfogadni cáfolatként a válaszaidat.

 

      

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!