|
|
 |
ivivan
2009-02-24 11:37:28
|
2281
|
"és mint jó rugóhoz illik, a rács torzulásával alakítja hővé az energiát."
A torzulás miatt nem fog melegedni. Azért fog melegedni, mert a forgórész áll egy forgó mágneses mezőben, és a gerjesztett elektromos áram nem tud mást csinálni, mint melegedni...
"Azaz akár gyorsítás, akár lassítás, a vezető csupán követi az őt vontató mágneses mezőt, így mindkét esetben a vontató mágneses mező végzi a munkát"
Nem igaz. Az aszinkron motor is képes generátorként működni. Például a liftekben a motor gyakran nem gyorsítja, hanem lassítja a fülkét, amikor természetesen elektromos energiát termel vissza a hálózatba.
"Szupravezetővel és porvasmaggal ilyen melegedés sincs."
"azaz az energia 90-98%-ban mozgássá alakul."
bizonyos esetekben igen, bizonyos esetekben meg nem: a névleges teljesítményen ilyen a motorok hatásfoka. Az előbb írtam az álló forgórészű motort, amikor természetesen a befektetett energia 100%-a alakul hővé, de említhetném az üresen jár motort is, amikor szintén az energia 100%-a alakul hővé... |
|
A hozzászólás:
 |
Gézoo
2009-02-24 10:53:23
|
2275
|
Nyílván, a beheggesztett tengelynél, a tengelyre mint rugóra hat a forgató nyomaték, és mint jó rugóhoz illik, a rács torzulásával alakítja hővé az energiát.
Ezt elérheted úgy is, ha a hajtóműbe egy marék 6-os anyát dobsz..
Még egy vonatot is megállít..
Akkor tehát nem vitatod, hogy a mindig a gerjesztő mágneses tér vonszolja maga után a vezetőt.
Azaz akár gyorsítás, akár lassítás, a vezető csupán követi az őt vontató mágneses mezőt, így mindkét esetben a vontató mágneses mező végzi a munkát, és ezzel elektromos energiát alakítunk mozgási energiává és az ellentétes irányú mozgási energiává egyaránt.
Azaz energiával semmisítjük meg az energiát és nem alakítjuk hővé.
Az hogy a tekercsek és a csapnivalóan rossz mágneses tulajdonságú dinamólemezek melegszenek, csupán technikai kérdés, de ez a melegedés
a felvett energiának csupán 2-10 %-a , azaz az energia 90-98%-ban mozgássá alakul.
Szupravezetővel és porvasmaggal ilyen melegedés sincs. |
|
Előzmény:
 |
ivivan
2009-02-24 10:31:42
|
2273
|
Természetesen ismerem Lenz törvényét, végülis 5 évig tanultam elektrotechnikát és még elektromos gépekről is tanultam, így természetesen az aszinkron motorokról is...
"Ha pedig nagy terhelést teszünk rá, és ezzel nagy lemaradást és nagy erővel-nyomatékkal hat a mágneses tér a vezetőre"
Ez például nem igaz. Induláskor a névleges nyomatékának 70-80%-val indul csak az aszinkron motor, ezért nem is használják nagy terhelés alatt induló helyzetekben.
"Tehát aszinkronmotoros fékezésnél nem a tekercsek melegedése, vagy ellen- irányú-ütemű indukciója fog fékezni."
Az áram minden esetben melegedést okoz. Eleve az ellenállása miatt, másrészt a mágneses mezeje a vasmagot is melegíti. (természetesen a motorokat úgy tervezik, hogy ez a melegedés ne legyen sok és a gép megfelelő hűtéssel ne melegedjen túl)
Mi mértünk ilyeneket. Még egyenáramú fékezést is, az nagyon mókás :-) És bizony melegszik tőle a motor rendesen, aszinkron motornál persze főleg a forgórész, de valamennyire az állórész is...
"Azt is érdemes tudni az aszinkron motorokról, hogy induló áramuk 30-90-szerese az üzemi áramuknak."
Ez sem igaz. A 3 fázisú aszinkron motork indulási árama 3-4szerese a névleges áramuknak. A kondenzátoros indítású 1 fázisú motoroknál ez akár 10szeres is lehet, ezért nagy 1 fázisú motorokat nem használunk...
Viszont ilyen hosszan sem válaszoltál a kérdésemre: Egy rögzített tengelyű (azaz forogni képtelen) motorban a befektetett energia mekkora része alakul mozgási és mekkora hő energiává? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|