|
|
 |
Feribá04
 2009-02-12 17:08:07
|
113
|
Pop84: Valóban divatmárka volt és valóban azzal a kerettel ment neki a bulinak amit leírtál. Luka Pavicevicet azért mindenképp megemlíteném még a felsoroltakon kívül, mert láthattuk a Sopronban. Kábé ezzel volt teljes a lista, talán még Naglic aki említhető, meg az első arany után visszavonuló Dusko Ivanovic.
Radja: Az első BEK után ment a Romába, ahol amnnyire tudom nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. Sajnos csak egy pár alkalommal láthattam, inkább csak hallottam róla a híreket. Elég sok benne maradt Rómában is, a Celticsben pedig pláne. Az én véleményem az, hogy ő a gyorsasága és sok mozgása révén egy egészen különleges center volt, de kellett hozzá egy igazán jó játékmester aki kiszolgálja (mondjuk egy Kukoc). Nem egy Divac volt, akinek beadom poziba, aztán megyek vissza védekezni, vagy eldobom kintről mert úgyis megél a támadólepattanóból.
Kukoc: Ő része volt mindhárom aranynak és utánna ment csillagászati összegekért Trevisoba. Szerintem a lehető legjobbkor váltott az NBA-re és az hogy egy idő után MJ és Pippen mellett a Bulls harmadik nagy csillagaként kezelték mindent elmond a tudásáról és hallatlan alázatáról is. Miért lépett ki jókor? Azért mert az európai kosár kábé akkor esett keresztül a lényegi változáson és akkortól változott meg támadóból védekezővé a játék (erről el is kezdtem írni egy azóta sem befejezett értekezést). Ez nem ízlett volna Kukocnak, mint ahogy nem ízlett a limogesi brutális védekezés az ominózus Benetton-CSP BEK döntőn. Az NBA viszont annyira sokszínű, hogy teret ad minden játékosnak egyrészt az ottani szabályok, másrészről pedig a pálya mérete miatt. Ugyanúgy megtalálhatja a helyét egy jó tripladobó, mint egy remek lepattanózó, vagy egy asszisztember. Viszont a legnagyobb sztárok is totálisan leszerepelhetnek.
Pittis: Egy dologban azért nagyon hasonlított Kukocra. Ugyanúgy és legalább ugyanannyira megvolt benne a játék iránti alázat, mint a horvátban. Valóban nem volt zseni, de egy végtelenül hasznos játékos és igazi szívember, én nagyon nagyra becsültem.
Riva: Bár rendkívül hiányosak az ismereteim az olasz kosárlabdával kapcsolatban, de azt természetesen tudom, hogy Riva és a Cantu gyakorlatilag ugyanaz a dolog :) A Milant azért említettem vele kapcsolatban, mert amikor az ominózus válogatott meccsen itt járt Mo-n, akkor épp az észak-olasz város játékosa volt. Ellentmondást nem tűrően játszott, mint mindig. Elképesztően maximalista volt és mindig komoly. Láttam jópár meccsét, de nem nagyon emlékszem hogy a pályán valaha is mosolygott volna. A magyar-olaszon Szalay Gyuri volt a párja és 25 percig gyakorlatilag lépést tudott tartani világhírű ellenfelével. Nagy játékos lehetett volna Szasza és kár érte, de erről a körmendiek tudnának többet mesélni. Az hogy Riva még 45 fölött is komolyan kosarazik csak annak meglepő, aki nincs tisztában a mentalitásával.
50 körül lenne?? Bassza meg, öregszünk...:) |
|
A hozzászólás:
 |
|
gejzagyerek
2009-02-12 10:59:45
|
112
|
Igazad van, valójában én is a 90-es vagy 91 -es BEK-re gondoltam ahol az elődöntőben verte nagy csatában a Pop84(ez ha jól rémlik egy divatmárka volt?)Split Kukocscsal, Tabak-kal,Szavicscsal, Peraszovicscsal, Naumoszkival vagy éppen a nagyszerű irányítóval Sztretenoviccsal (többek közt) a soraiban. Ha jól emlékszem Dino Radja akkor már a Virtus Roma centere volt.
Apropó Kukocs, ugye ő meg az ezt követő szezonban igazolt át a Benetton Treviso-hoz, ahol 2 szezont töltött el mielőtt az NBA-be, a legendás Chicago Bulls-hoz szerződött volna, és 93-ban pont az ő posztjára igazolta a Benetton az Olimpia Milano-tól az általad említett Ricky Pittis-t, aki ugyan támadásban nem volt egy kategória a horvát világklasszissal, de védőmunkája elsőrangú volt, nem véletlen hogy több mint egy évtizeden át, egészen visszavonulásáig, stabil pontja volt egy nagyon erős Benetton-nak.
Riva-val kapcsolatban egy apró kiegészítés, aki valóban a 90-es elején egy ideig volt a Milano játékosa, de ő igazából a Cantu ikonja, ahol nemcsak felnevelkedett, hanem egy nagyon sikeres(olasz bajnok, 2-szeres BEK, 2-szeres KEK) és hosszú(összességében majd 2 évtizedes) pályafutást tudhat Cantu játékosként maga mögött.
Vele kapcsolatban érdekesség még, hogy tavaly már a 45éven felüliek EB-jét nyerte meg az olasz válogatottal. Így múlik az idő... |
|
Előzmény:
|
|
Feribá04
2009-02-12 10:21:40
|
110
|
Valóban, az volt a Jugoplastika első BEK aranya (és utolsó is, hiszen utánna POP 84 néven szerepeltek), de a Scavolinit nem a döntöben nyomták le, mert ott a Maccabi volt az áldozat (nincs még egy csapat amelynek ennyi BEK ezüstje lenne :) ).
Te nagyon benne vagy az olasz ligában, én korábban a Jugóval voltam hasonló helyzetben. Töménytelen meccset megnéztem a jugo1-en vagy a Novi Sad-on és szisztematikusan dokumentáltam a játékoskereteket, átigazolásokat még kis csapatok (pl. IMT, Borovo) esetén is :) :) Nem volt szükség netre :)
Olaszhoz csak elvétve jutottam és akkor is elsősorban BEK kapcsán. Sajnálom hogy kimaradt, mert óriási egyéniségek jöttek ki, nálam pl. egy Gentile most is európai Top10. Két ízben láttam is élőben az olasz válogatottat, értelemszerűen mindkétszer a magyarok ellen. Mindkét alkalommal vereséget szenvedtünk, de nem volt okunk szégyenkezni, az első meccsen Szasza, a másodikon pedig Gulyás igazán kitett magért. Viszont olyan egyéniségeket láthattam a túloldalt élőben, mint Antonello Riva, vagy Ricardo Pittis (ugye lejön hogy mindkettő Milan :) ) és már ennyiért is érdemes volt kimenni.
Nagyon érdekelt volna a spanyol kosárlabda is, de csak nagyon nehezen lehetett meccsekhez hozzájutni, pedig az Epi-s Barca szintén megér egy misét. Így voltam a görögökkel is, bár ott azért jópár hazai rangadót sikerült elcsípni.
Egy időben Bundesligát is néztem, mert amikor a 3sat elkezdett bejönni, akkor orrba-szájba nyomta a kosárlabdát. A Leverkusen pl. egészen kitűnő csapat volt, a Harnischal vagy Michael Koch-al fémjelzett bandát nagyon komolyan kellett venni a BEK csoportokban is. Láttam egy meccset, ahol a Jannakis, Galisal felálló Arist egy negyvenessel küldték haza. Megjegyzendő az is, hogy ez a generáció nyert aztán Németországban EB-t.
Sokan nem tudják, de az angoloknak is volt egy remek csapatuk, a Kingston Basketball Club. Nem lehetett őket komolyan számításba venni, de azért néha borsot törtek még a nagyok orra alá is. Volt egy remek irányítójuk, a 176 centis Alton Byrd, szintén óriási figura, remek kosáregyéniség.
Szóval ez a múlt. Akkor örökké ilyeneken agyaltam, ma már nagy szó ha havonta megnézek egy meccset, az is többnyire NBA.
Viszont nagyon örülök neki, hogy (pl. személyedben) még léteznek igazi európai kosárőrültek :) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
