Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2009-02-09 14:39:29 99

Nincs gond, én is egyenlítettem....kicsit elmentem meditációs szabira:)

 

Jó volt, csak most látom, hogy a nyitvahagyott kérdések tömkellegére kell válaszolnom(más topicokban is), úgyhogy holnap reggel nekilátok....

 

További szép napot mindenkinek!:D

Előzmény:
panchea Creative Commons License 2009-02-02 00:59:07 98

Szia skcm!

 

Bocs, nem tűntem el, csak a netezős időm volt roppant szűkre szabva az utóbbi időben.

 

"Nem megelőzésről van szó...arról, hogy odafordulsz. Te Hozzá, nem Isten Hozzád."

 

Odafordulok, hát persze. Viszont lehetnék én odafordulva az idők végezetéig is, mit sem érne, ha Isten nem várná eleve, hogy odaforduljak. Az odafordulás nem jelenti azt, hogy én vagyok a kezdeményező. Nem szívesen hozok erre evilági példát, mert amit a múltkor írtam, azt is sikerült félreértened, úgyhogy most nézzük azt a részt folyamatában.

 

"szerintem úgy működik, hogy nyilván az ember is tesz valamit, de az nem más, minthogy kinyitja az ajtót és beengedi Istent. ("Isten nem tolakodó. A benned lévő űrt csak úgy tölti be, ha kívánod és magadba hívod Őt. Vágyakozás nélkül nincs élő kapcsolat" - Simon András) De mindaz, ami ez után jön, az már csak azért lehet, mert Isten már előbb akart jönni." (panchea)

 

"Nem akart. Olvashatod, nem tolakodó..." (skcm)

 

"Nem értem, miért van ellentétben a kettő. Ha te akarsz valakitől valamit, akkor mindenképpen lerohanod és le nem szállsz a nyakáról, amíg meg nem kapod, amit akarsz?" (panchea)

 

"Nem, én nem ilyen vagyok. Amit valaki magától nem ad, azt nem lehet kierőszakolni." (skcm)

 

Akkor ha te nem ilyen vagy, akkor miért gondolod, hogy Isten meg ilyen lenne? Újra kérdezem: a "nem tolakodó" és az "akart" miért zárja ki egymást. Gyk: akart jönni, de mivel nem tolakodó, megvárja, míg odafordulsz, kinyitod az ajtót és beinvitálod.

 

Ja és az is érdekes, hogy egyrészt leírod, hogy "amit valaki magától nem ad, azt nem lehet kierőszakolni", de ugyanakkor meg úgy gondolod, hogy Istennél bármi olyat is elérhetsz, amit egyébként nem akarna adni.

 

"Te a lelki világból azért kerültél ide, mert mást akartál, mint ami ott van."

 

Nem, én a láthatatlan lelki világban még nem jártam, majd ha vége a látható földi életemnek, akkor jutok oda. Az én lelkem nem volt sehol előtte, mert azt Isten teremtette meg akkor, amikor a földi életem (ez az egyetlen, amit most élek) elkezdődött. Az, hogy mikor, hova szülessek, az nem az én döntésem, hanem Istené. Igen, fel szokták tenni azt a kérdést, hogy akkor hol van az én szabad akaratom. De ahhoz, hogy Isten meg tudja, mit akarok, ahhoz meg kellett teremtenie. És engem az anyagi, látható világba teremtett bele. De innentől kezdve már valóban az én döntésem, hogy elfogadom-e Isten irányítását vagy nem.

 

"Minek ragozni. Ha kimarad a tűz, meg a vas, ma lehet nem lenne kereszténység."

 

Szerintem meg ha nincs Theodosius és utána kimarad a tűz meg a vas évszázadokon át, akkor is lenne kereszténység, sőt még egy reinkarnációs tanokon alapuló vallási közegben is nagyobb sikerrel lehetne Jézust prédikálni.

 

A kérdéses számadatokról csak annyit, hogy nagyságrendi különbségek vannak a különböző források között, mert pl. van, aki azokat az őslakosokat is lazán beleszámolja, akikkel az Európából áthurcolt vírusok végeztek, és nyilván vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy Kolombusz csak azért szelte át az óceánt, hogy a misszionárusok rövidebb idő alatt jussanak el a megtérítendő népekhez és nem az volt a célja, hogy egy új kereskedelmi útvonalat találjon azért, hogy néhányan itt a földön dúskáljanak a javakban.

 

Persze azzal egyetértek, hogy tök mindegy, hány ember halálát is akarják a tűzzel-vassal való hitterjesztés számlájára írni, mert szerintem egyetlen áldozat is pont 1-gyel több, mint ami Istennek tetszett volna.

 

A kommunizmus milyen sokáig bírta? Tűzzel és vassal 90-100 évig?

 

"Szerinted az "ártatlanul" börtönben ülők közül hányan fogadják el karmának, vagy a keresztjüknek?"

 

Akik nem is hallottak arról, hogy ez a karmájuk vagy a keresztjük, azok biztosan nem.

 

Ma épp egy olyan atyától hallgattam egy jó kis elmélkedést, aki maga is éveken át volt börtönben (az volt a bűne a hatóságok szemében, hogy papnak készült), ő  mindig imádkozott a fogvatartóiért.

 

"A másik vallásának a zargatása nem Istennek tetsző cselekedet."

 

Az attól függ, mit értesz zargatás alatt. A tűzzel vassal nyilván beletartozik ebbe a kategóriába (sőt, az már erősen túlmegy a zargatás fogalmán), de már az is az lenne, ha mondjuk egy nem istenhívővallású embernek beszélsz Istenről? Az is zargatás, ha hirdeted az Evangéliumot? (tudom, te nem hirdeted, mert szerinted nincs)

 

A következő gondolatsor egy indiai keresztény családban született verbita szerzetestől való:

 

"Hogy India egyházai fiatalok lennének? Ez tévedés! Visszakérdezek: hány éves is a magyar kereszténység? Ezer? Az indiai kétezer! Nekünk az apostoli időkből való egyházaink vannak. A hagyomány Szent Tamás apostolt - a tizenkettő egyikét - tartja India első térítőjének. Az pedig bizonyított tény, hogy Xavéri Szent Ferenc és a portugál jezsuiták a XVI. században már virágzó egyházi életet találtak itt. A rítusunk is teljesen ősi. Bár az újkori missziók hatására az akkori egyházszervezet nagy része csatlakozott Rómához, de megtarthattuk ősi szertartásainkat. Én is egy ilyen szír-malabár katolikus közösségben nőttem fel. De azért nálunk sem minden felhőtlen. Az indiai kereszténység legnagyobb ellensége ma a hindu fundamentalizmus - amely 1990-ig szinte teljesen ismeretlen volt -, és amit, a most hatalmon lévő kormány is bátorít. Ennek megfelelően Indiában ma tilos a nyilvános, templomon kívüli igehirdetés és térítés. A hindu közegben dolgozó hittérítőkre súlyos börtön vagy halálbüntetés vár."

 

Mennyi ideig is tartott, amíg Gandhi erőszakmentességétől néhányan eljutottak addig, hogy van már hindu fundamentalizmus? 50-60 év? És mindezt az Indiában jelen lévő 2-3%-nyi keresztény hatására?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!