|
|
 |
Kis Ádám
2009-02-08 21:46:26
|
8719
|
A Vasmer pontosítását köszönöm, mindenesetre a skandináv eredetet próbálta alátámasztani a göröggel szemben, amelyre egyébként szintén utal.
A cseh példát azért hoztam fel, mert hasonló kultúrkör a miénkhez (KuK). Amit a szlávokra írtál, az bizonyára az oroszokra is vonatkozik, így igazoódik az a bizonytalan tudásom, hogy valójában a oroszban sincs hosszú mássalhangzó. A környező nyelvekbe szlávként számítod bele a románt is? |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2009-02-08 20:43:55
|
8718
|
Kedves Kis Ádám!
> Ó-izlani eredet: ez Vasmer etimológiája ("Этот этноним возводится к др.-исл. Roґ?smenn
Ez szövegszerűen csak annyit mond, hogy ez az etnonim vezetett az óizlandi Roþsmenn szóhoz: vagyis az orosz Русь-nak és az óizlandi Roþsmenn-nek a közös őséről van szó. Azért ilyen homályos a fogalmazás, mert a kérdéses szót önmagában nem jegyezték le, csak a fenti összetételekben: a szó maga *roþi ’evezés, evező, evezőshajó’ alakban rekonstruálható (figyelembe véve az orosz Русь-t és a finn ruotsi-t). A –þ képző nélküli igető azonban szinte minden germán nyelvben megvan ’evez’ jelentéssel, pl. a. row, n. rojen, sv. ro; csakúgy, mint a –þr képzős származék: a. rudder, n. Ruder, sv. roder ’kormánylapát’.
> Különös, hogy a cseh nyelvű keresés kizárólag a rusistika alakra ad találat.
Ez teljesen érthető, mert csehül az ’orosz (férfi)’ hangalakja Rus, így ők a nemzetközi ru(s)szisztika szónak nemcsak az utótagját (a képzőt), hanem az előtagját (a tövet) is honosítani tudták. — Egyébként is a cseh ortográfia kerüli a hosszú msh.-k írását, még ott is, ahol etimológiaiag indokolt, így az or. русский alakban szemben a cs. ruský csak egy s-et ír. — Magam nem igen hiszem, hogy itt valami egyezmény született: a környező országok zömmel szlávok szláv helyesírással (fonematikus elv, nincs gemináta, hangzóközi /sz/ nem zöngésedik): így különösebb egyeztetés nélkül ugyanúgy írják. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2009-02-08 19:38:49
|
8717
|
Kedves Mindenki! (összefoglaló válasz)
1. Ó-izlani eredet: ez Vasmer etimológiája ("Этот этноним возводится к др.-исл. Roґ?smenn или Roґ?skarlar "гребцы, мореходы", которое сближается со шв. Roslagen -- названием побережья Упланда;").
2. Az oroszok eredetére nézve több, nyelvi érvekkel is alátámasztott változat létezzik, azonban ez a témánk tekintetében indifferens, ugyani mind az egy s-ses változatot mutatja - a ss-es változat késő középkori.
3. A ss megjelenése. Az orosz Wikipedia ezt írja: "К рубежу XV—XVI вв. первоначально как простонародное и церковно-книжное, затем в официальных документах, стало распространяться название «Россия», близкое ко греческому обозначению Ρωσία ." Ez egyértelműen azt mutatja, amit LvT írt, de először rumci vetett fel az angol Russia, russian ejtésével kapcsolatban: az ss (сс) a görög ejtést, az ω-t próbálta jelezni. Megjegyzem, korábban felvetettem, hogy tudtommal az oroszban nemigen van hosszú mássalhangzó, örülök, hogy LvT ezt alátámsztja.
4. Szvák Gyula. Hogy Szvák Gyula, a Ruszisztikai Intézet igazgatója mennyire tud latinul, számomra nem ismeretes (de mivel egy épületben dolgozom vele, éppenséggel megkérdezhetem).
Azt viszont tudom róla, hogy ő nem helvész, hanem történész, így az általa képviselt ruszisztika nem nyelvészeti, hanem komplex, bár leginkább történelmi-politikatörténeti. Hogy valami elképzelése lehet a latinról, azt az mutatja, hogy a nemzetkozi sorozatuk címe RUSSICA PANNONICANA.
5. KuK-műveltség. Különös, hogy a cseh nyelvű keresés kizárólag a rusistika alakra ad találat. Ez azért jutott az eszembe, mert a magyar szlavisták számára valamiképp a csehek képeznek etalont.Támadt egy olyan érzésem, hogy talán született egy nemzetközi egyezmény az írásmódra nézve, ugyanis a környező országok nyelveiben döntően az egy s-szes alak terjedt el.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|