Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2009-02-08 20:43:55 8718
Kedves Kis Ádám!

> Ó-izlani eredet: ez Vasmer etimológiája ("Этот этноним возводится к др.-исл. Roґ?smenn

Ez szövegszerűen csak annyit mond, hogy ez az etnonim vezetett az óizlandi Roþsmenn szóhoz: vagyis az orosz Русь-nak és az óizlandi Roþsmenn-nek a közös őséről van szó. Azért ilyen homályos a fogalmazás, mert a kérdéses szót önmagában nem jegyezték le, csak a fenti összetételekben: a szó maga *roþi ’evezés, evező, evezőshajó’ alakban rekonstruálható (figyelembe véve az orosz Русь-t és a finn ruotsi-t). A –þ képző nélküli igető azonban szinte minden germán nyelvben megvan ’evez’ jelentéssel, pl. a. row, n. rojen, sv. ro; csakúgy, mint a –þr képzős származék: a. rudder, n. Ruder, sv. roder ’kormánylapát’.


> Különös, hogy a cseh nyelvű keresés kizárólag a rusistika alakra ad találat.

Ez teljesen érthető, mert csehül az ’orosz (férfi)’ hangalakja Rus, így ők a nemzetközi ru(s)szisztika szónak nemcsak az utótagját (a képzőt), hanem az előtagját (a tövet) is honosítani tudták. — Egyébként is a cseh ortográfia kerüli a hosszú msh.-k írását, még ott is, ahol etimológiaiag indokolt, így az or. русский alakban szemben a cs. ruský csak egy s-et ír. — Magam nem igen hiszem, hogy itt valami egyezmény született: a környező országok zömmel szlávok szláv helyesírással (fonematikus elv, nincs gemináta, hangzóközi /sz/ nem zöngésedik): így különösebb egyeztetés nélkül ugyanúgy írják.
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2009-02-08 19:38:49 8717

Kedves Mindenki! (összefoglaló válasz)

 

1. Ó-izlani eredet: ez Vasmer etimológiája ("Этот этноним возводится к др.-исл. Roґ?smenn или Roґ?skarlar "гребцы, мореходы", которое сближается со шв. Roslagen -- названием побережья Упланда;").

 

2. Az oroszok eredetére nézve több, nyelvi érvekkel is alátámasztott változat létezzik, azonban ez a témánk tekintetében indifferens, ugyani mind az egy s-ses változatot mutatja - a ss-es változat késő középkori.

 

3. A ss megjelenése. Az orosz Wikipedia ezt írja: "К рубежу XV—XVI вв. первоначально как простонародное и церковно-книжное, затем в официальных документах, стало распространяться название «Россия», близкое ко греческому обозначению Ρωσία ." Ez egyértelműen azt mutatja, amit LvT írt, de először rumci vetett fel az angol Russia, russian ejtésével kapcsolatban: az ss (сс) a görög ejtést, az ω-t próbálta jelezni. Megjegyzem, korábban felvetettem, hogy tudtommal az oroszban nemigen van hosszú mássalhangzó, örülök, hogy LvT ezt alátámsztja.

 

4. Szvák Gyula. Hogy Szvák Gyula, a Ruszisztikai Intézet igazgatója mennyire tud latinul, számomra nem ismeretes (de mivel egy épületben dolgozom vele, éppenséggel megkérdezhetem). 

 Azt viszont tudom róla, hogy ő nem  helvész, hanem történész, így az általa képviselt ruszisztika nem nyelvészeti, hanem komplex, bár leginkább történelmi-politikatörténeti. Hogy valami elképzelése lehet a latinról, azt az mutatja, hogy a nemzetkozi sorozatuk címe RUSSICA PANNONICANA.

 

5. KuK-műveltség. Különös, hogy a cseh nyelvű keresés kizárólag a rusistika alakra ad találat. Ez azért jutott az eszembe, mert a magyar szlavisták számára valamiképp a csehek képeznek etalont.Támadt egy olyan érzésem, hogy talán született egy nemzetközi egyezmény az írásmódra nézve, ugyanis a környező országok nyelveiben döntően az egy s-szes alak terjedt el.

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!