Tudom én, hogy amit az ember mond, az nem egy az egyben jelenik meg a sajtóban (és akkor finoman fogalmaztam). De azért...
Idézetek az első linkből:
Az épület egyébként a termék ellenállóságának köszönhetően máig újszerű állapotban van, úgy néz ki, mintha pár héttel ezelőtt építettük volna, egy repedés sincs rajta" - állítja Veres Klára,
még jó, hogy egy öt éves referencia épület nem repedezik össze.
A feltaláló meghatározása szerint egy mesterségesen előállított kőzet, amely nem heterogén. Jellemző rá a nyitott cellás kristályszerkezet
Kőzetet szerintem utoljára az úristen hozott létre. A nyitott cellás kristályszerkezetet én nem tudom értelmezni krisztallográfiailag.
"A Vekla nem olyan mint a beton. Az utóbbinak cement a kötőanyaga, emellett nem rendelkezik hőszigetelő, hőtároló és hőcsillapító képességgel.
Na, nehogy már a betonnak ne legyen hőtároló képessége!
Ráadásul csak megfelelő utókezeléssel, bevonat készítésével lehet megakadályozni, hogy a víz és a többi poróziót okozó anyag bejusson a betonba.
A víz, mint poróziót okozó anyag. És mi lehet még, ami bejut abetonba, nem víz, és poróziót okoz?
nehezen éghető
Ez mondjuk aligha előny a betonhoz/téglához/ytonghoz képest
Egy negyvennégy centiméter vastag tégla hőátbocsátása 0,3 Watt négyzetméterenként, a Vekla azonban csak ennek harmadát engedi át
Adat! Emberek, végre adat! Ezek szerint a 44 cm-es VEKLA fal U értéke 0,1 W/m2K (bár a VEKLA-nál nem szerepelt vastagsági adat...). Ha ez igaz, akkor a lambdája 0,045, vagyis egy derék hőszigetelő anyag. Ami ha szerkezeti anyag is, az nagy kincs.
Az építőanyagot Dr. Várfalvi János évek óta vizsgálja.
És még mindig nincs ÉMI-zve. hmmm. | 
