Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009-01-19 13:47:48 2188

 

   Ja igen, és ezek kombinációi.. Mint ahogy pl. Feynman emlegette.

Gézoo Creative Commons License 2009-01-19 12:02:55 2187

Kedves Auróra!

     Nagy örömömre szolgál, hogy egyetértesz velem. Köszönöm, hogy kérdeztél és válaszolhattam. Jó érzés, hogy akadnak olyan gondolkodók is akikkel egyetértünk.

  Sajnos eléggé kevesen vagyunk ilyenek.

A hozzászólás:
Aurora11 Creative Commons License 2009-01-19 11:32:47 2186

Szia Kedves Gézoo!

 

Egyetértek az írásoddal.Mesélted,hogy a kisfiad megállapította,hogy az ujja nehezebb lesz,ha a lámpa fénye éri.És nagyon igaza volt!Hogy lehet az.,hogy a fénynek nincs tömege,mozgása mégis tömeget hordoz?

Úgy,hogy a fénynek nincs tömege,de ha egy testtel kölcsönhat,akkor a fény-test tömegközépponti rendszer számára a fény energiája a rendszer tömegközépponti rendszer nyugalmi tömegének egy részét alkotja.

 

"amikor pedig csupán a tömeg mozgására fordítódik az energia, azaz egy m0 tömeg kinetikai energia készletét növeli, akkor az  m0 tömeg változatlan nagyságú marad, csupán a kinetikai energiájával egyenértékű tehetetlensége E=m(v)*c2 alakban növekszik, azaz az m(v) nem gyorsítható, mert pusztán energia, mint ahogyan ezt megtárgyaltuk a másik topicban."

 

Igen,mert nem tömegről van szó,hanem az mozgási energia tömegegységben van megadva.

 

"Így akár fotonok folyamatos áramainak örvényei jelenhetnek meg tömeg tulajdonságokkal.

   Ebből következne az, hogy egy fotonáramba beépülő foton a tömeg jelenségeinek

változását a nagyobb tömegnek megfelelően mutatná,

  kilépő fotonok esetében viszont az örvényben maradt fotonok a kisebb tömegre jellemző hatásokat."

 

Én is erre gondoltam.Mert szerintem a hullámvezetőben,amikor az elektromágneses hullám belehatol,a teljes hullámmal éppen az történik,mint a fotonnal kis méretekben.Arra gondolok,hogy talán fotonokból állnak a tömeggel rendelkező részecskék is,csak azokban a fotonok anyaghulláma,éppúgy viselkedik,mint a csőhullám.Mert a hullámvezetőben levő elektromágneses hullámok úgy viselkednek,mintha tömeggel rendelkező részecskék lennének.

 

"Összefoglalva:

 

    Amikor szabadon halad a foton, akkor nem tesz olyat ami miatt érzékelhetnénk tömegre utaló hatásokat, 

   amikor becsapódik, akkor az átvett  energiával a befogó impulzusra tesz szert, úgy mintha tömeg lökte volna meg, és

   amikor beépül a a foton, akkor a nyugalmi tömeg részeként érzékeljük."

Egyetértek.

 

Előzmény:
Gézoo Creative Commons License 2009-01-19 10:50:23 2185

Szia Kedves Auróra!

     A kérdésedre adandó  folytatása:

 

    A fotonnak E energiája van.  Ennek az energiának megfeleltethető tömeg.

Ha egy nyugvónak látszó tömeg E fotonenergiát nyel el, akkor tömege megnövekszik. Ha pedig lesugároz akkor tömege csökken E=m*c2 arányban

 

    Persze azon vitatkozgathatunk, hogy ez a tömegváltozás része-e

a nyugvó m0 tömegnek, azaz gyorsítható-e vagy sem, de maga a változás és értékének nagysága igaz.

 

    Én úgy gondolom, hogy amikor a nyugvó tömeg részévé válik egy energia adag, akkor már nyugvó tömegnek tekintendő,   ilyenkor a foton "tömeggel épül be" az anyag nyugvó tömegébe,

 

   amikor pedig csupán a tömeg mozgására fordítódik az energia, azaz egy m0 tömeg kinetikai energia készletét növeli, akkor az  m0 tömeg változatlan nagyságú marad, csupán a kinetikai energiájával egyenértékű tehetetlensége E=m(v)*c2 alakban növekszik, azaz az m(v) nem gyorsítható, mert pusztán energia, mint ahogyan ezt megtárgyaltuk a másik topicban.

 

    Nos így a foton ha halad akkor tömegtelen, ha beépül akkor tömegként jelenik meg.

   Ez utóbbi jelenség oka talán az, hogy a foton az adott kisugárzó rendszerhez relatíván csak c sebességgel haladhat.

  És ha dinamikusan kisugárzódik és elnyelődik is, akkor is a kisugárzó részecskétől max c sebességgel távolodhat a részecske rendszerében.

   Azaz ha a külső mozgással olyan pályára kényszerítjük a részecskét, hogy a kisugárzási irányba ne teljesülhessen a c fotonsebesség, akkor a ezzel a részecskét pályamódosításra kényszerítjük.

   És mint tudod, a pörgentyűkkel azonos módon az örvényekben is érvényesül a coriolis hatás, azaz  a forgástengely két oldalán eltérő eredő relatív sebesség alakul ki, akkor  a tengelyre erő fog hatni ezen hatás elöl való kitérés, azaz a kisebbik erő irányába,  vagyis munkát kell befektetnünk a kisugárzó részecske pályamódosításra való kényszerítése közben.

    Így akár fotonok folyamatos áramainak örvényei jelenhetnek meg tömeg tulajdonságokkal.

   Ebből következne az, hogy egy fotonáramba beépülő foton a tömeg jelenségeinek

változását a nagyobb tömegnek megfelelően mutatná,

  kilépő fotonok esetében viszont az örvényben maradt fotonok a kisebb tömegre jellemző hatásokat.

 

   Összefoglalva:

 

    Amikor szabadon halad a foton, akkor nem tesz olyat ami miatt érzékelhetnénk tömegre utaló hatásokat, 

   amikor becsapódik, akkor az átvett  energiával a befogó impulzusra tesz szert, úgy mintha tömeg lökte volna meg, és

   amikor beépül a a foton, akkor a nyugalmi tömeg részeként érzékeljük.

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!