Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2009-01-15 21:20:09 2179

Akkor a Q=U2t/R veszteségképletben U nem egyenlő az áramon mérhető feszültséggel.Azt mondjuk értem,hogy a Q=I2Rt képletben szereplő I mégis egyenlő a vezetőn mérhető árammal,mert az áram mennyisége a vezető keresztmetszetén áthaladva megmarad,a töltésmegmaradás törvénye miatt.De a feszültség függ attól,hogy milyen hosszú vezetékdarabot mérünk,mert ez olyan,mint a tartályban a víz magassága.

 

Oké,de akkor ha például a feszültség 1 kV és az áramerősség 1 A,akkor a hőveszteség teljesítménye:P=I2R=1 W.Ebben az esetben a veszteségi feszültség

P=U*2/R,U*=1V.Ha feszültség fel van transzformálva 10kV-ra és emiatt lecsökken az áramerősség 0,1A-re akkor a hőteljesítmény:P=I2R=0,01W,és ebből a veszeteségi feszültség:P=U*2/R=0,01W,U*=0,0001 V.I-nek akkor azért lehet a teljes áramerősséget venni,mert az a veszteség számára is ugyanannyi,mint a fogyasztó számára.De a feszültség már más lesz a veszteség és a fogyasztó számára.

Szerinted is így van?

A hozzászólás:
mmormota Creative Commons License 2009-01-15 20:21:55 2178
Ha a veszteséget számolod, akkor a dróton eső feszültséggel számolj, ne az egésszel... :-)

Az a veszteségi teljesítmény, ami a drótban alakul hővé, nem az, ami eljut a fogyasztóhoz.
Előzmény:
Aurora11 Creative Commons License 2009-01-15 20:16:40 2176

Szia Mormota!

 

Könyvekben én is arról olvastam,hogyha az áramerősség lecsökken akkor csökken a vezetékben a veszteség:Q=I2Rt.Igen,de ott van az az összefüggés is,hogy Q=U2t/R,ami az előbbi következik.E képlet miatt viszont növekednie kéne a veszteségnek,mert bár az áramerősség csökken,de a feszültség nő.

Az első esetben:Q=1 kV2/ohm=1 kJ a termelődő  hő,a másikban Q=100 kV2/ohm=

100 kJ.Akkor most melyik képlettel számoljunk.Miért kell mindig az áramerősséggel számolni,amikor át lehet térni a feszültségre is.Én arra gondolok,hogy a transzformátor az impedancia megváltozása miatt csökkenti a hőveszteséget.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!