|
|
 |
Aurora11
2009-01-15 17:49:13
|
2174
|
Szia JFEry!
"(a hőt nem az áram adja, csak az alacsony impedanciárs, környezetben célszerűbb a nagyobb áram)"
Például a vezetéket is azért transzformálják nagy feszültségre(és emiatt kis áramerősségre),mert nagyobb legyen az impedancia,mert ekkor az áramhullám és a feszültséghullám közötti fáziskülönbség tart a kilencven fokhoz.Vagyis akkor van az áramnak maximuma amikor a feszültségnek nulla,és akkor nulla az értéke ha a feszültség maximális.Vagyis a közölt energia ilyenkor a legkisebb.Akkor ezek szerint a váltoáramnál a nagy áramerősség alacsony impedanciőt jelent,vagyis az áram-és a feszültésghullám közel egy fázisban van,vagyis a maximumok és a minimumok egybe esnek,ezért ilyenkor a a legnagyobb a leadott energia.
Egyenáramnál a keletkező hő szempontjából mindegy,hogy a feszültség vagy az áramerősség mekkora,ugyanis a Q=UIt=I2t=U2/R képletek egyenértékűek.Csak váltóáramnál van különbség közöttük,mert a feszültésg és az áramerősség nem egyfázisban rezegnek,és a köztük levő fáziskülönbséget az áramerősség és a feszültség aránya határozza meg.
"Én is hallottam erről, de még nem láttam. Sőt elektrokémiai felhasználásról is halottam, de vannak kétségeim. Ma meg már a nehézkes megvalósítású, kis átmeneti ellenállású, beégni hajlamos kommutátorok helyet inkább alkalmaznak invertereket és vezérelt egyenirányítokat, melyek igen elegánsan, mozgó alkatrész nélkül, nagyon jó hatásfokkal állítanak elő tetszőleges feszültség-áram viszonyokat."
Igazad van,de az elektromágnesség hőskorában nagyon nagy jelentősége volt.Régen a dinamó is nélkülőzhetetlen volt,de már a dióda feltalálásával,már a kevésbé szikrázó generátorral lehet helyettesíteni.
|
|
 |
Gézoo
2009-01-15 09:34:46
|
2172
|
SZia!
Egészen pontosan a hő az ellenállás méretével egyenesen-, az áram nagyságával négyzetével arányos.
Így ugyanazon teljesítmény pl 10-szeres feszültségen 1/10 árama miatt 1/100 felmelegedést okoz, ugyanazon vezető keresztmetszetet feltételezve.
Ezért szállítjuk magasfeszültségen és használjuk fel kisfeszültségen, valamint forrasztunk, heggesztünk törpe feszültségen.
Egy pillanat pákában pl. 2-3 menet van a szekunder oldalon, de ez is elegendő a 0,75-1,5 mm2 keresztmetszetű vörösréz drót 200-300 C fokra való melegítéséhez "pillanat" alatt. |
|
A hozzászólás:
 |
JFEry
2009-01-15 07:08:35
|
2171
|
Én is hallottam erről, de még nem láttam. Sőt elektrokémiai felhasználásról is halottam, de vannak kétségeim. Ma meg már a nehézkes megvalósítású, kis átmeneti ellenállású, beégni hajlamos kommutátorok helyet inkább alkalmaznak invertereket és vezérelt egyenirányítokat, melyek igen elegánsan, mozgó alkatrész nélkül, nagyon jó hatásfokkal állítanak elő tetszőleges feszültség-áram viszonyokat.
(a hőt nem az áram adja, csak az alacsony impedanciárs, környezetben célszerűbb a nagyobb áram) |
|
Előzmény:
 |
Aurora11
2009-01-14 18:29:05
|
2170
|
Szia JFEry!
Azt olvastam,hogy ezt használják a hegesztő berendezések nagy áramához,ahol nem baj,ha kicsi a feszültség csak az áram nagy legyen.Ugyanis az áramerősség hordozza a nagy hőt,ami a hegesztéshez kell.(Persze a feszültség sem pici,ezért lehet nagy hő,vagyis nem olyan pici,mint a sima áramban az áramerősség a feszültéshez képest).Illetve olvastam olyan lehetőségről,hogy szupravezetővé tett fémkorong segítségével hoznak létre áramot generátorokban,ez is unipoláris(vagy homopoláris) generátor.Motort is létre lehet hozni vele,csak ahoz a tárcsa egy részét aluminiumlemezzel le kell árnyékolni,hogy az örvényáramban fáziskülönbség lépjen fel.Ez hozza létre az eredő forgatónyomatékot. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|