|
|
 |
panchea
2009-01-17 21:43:25
|
70
|
|
Hát, nem tudom, de szerintem szanszkrit tudás nélkül is érezhető, hogy a keresztény misztika nem ugyanaz, mint amiről itt yóga kapcsán szó van. A keresztény misztika valamilyen módon mindig Isten és ember közvetlen kapcsolatát jelenti, ami emberi részről egy teljes nyitottságot, odaadást jelent, de mindig Isten felé irányul. Tehát ami a keleti "misztikázás" és ami - amint írod - a hindu tradíció szerint is nem az Istenhez való közeledés eszköze, az ne lehet ugyanaz.
"a feltétlen hit nyitja meg a kaput, a hit Istenben, hogy tesz valamit"
Van egy jelenet az Újszövetségben. A 12 éve vérfolyásban szenvedő asszony gyógyulása.
"Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?"
Ebben az esetben hogyan is van ez a dolog? Az asszony hite hatására Jézusból árad ki erő?
Érdekes a Bibliából általad idézett rész ilyen módon való értelmezése.
"És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon."
Olvashatjuk pár sorral lejjebb. Itt mondjuk az uralkodjatok felszólítás már csak az élőlényekre terjed ki. Mondjuk biztos a "hajtsátok birodalmatok alá" kifejezést is tudod úgy értelmezni, hogy mindez felszólítás vagy engedély arra, hogy valaki természetfeletti hatalmat gyakoroljon, de szerintem még az "uralkodjék mind az egész földön" sem erre vonatkozik. Mert az inkább gondoskodást és felelősségvállalást jelent a számomra. Tehát azt, hogy az ember gondjaira bízatott a föld. Tudom, a földi birodalmak esetében az uralkodói hatalom nem igazán így jelent meg, de az emberi hatalmaskodásra nem építhetjük fel Isten szándékának megfejtését. Mennyivel máshogy működne az emberi társadalom, ha mindenki, akinek hatalma van, tisztában lenne azzal, hogy az ő feladata azok szolgálata, akiknek a sorsáról dönt. Aki sokat kapott, attól sokat kérnek számon.
Jézus esetében pedig szerintem az elsődleges cél nem az volt, hogy megmutassa, hogy ő eljutott arra a szintre, hogy még a természet erőin is képes uralkodni (és szerintem nem is az, hogy muszáj volt valamit tenni), hanem hogy hitet ébresszen vagy az éppen ébredező hitet megerősítse. (Ezért nem tett olyan csodát, ami nem ezt a célt szolgálta.)
A világunk működése fizikai törvényeken alapul. Van egyfajta rend, amibe Isten sem avatkozik be kívülről sokszor, mert akkor nem rend lenne, hanem valamiféle szeszély. Ha valamibe beleavatkozunk, annak következményei vannak. Amikor valaki szelet idéz majd leállítja (még ha csak azért is, hogy kiderüljön, eljutott-e már arra a szintre), az tisztában van vele, hogy mennyire avatkozik be olyankor a természet rendjébe?
|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2009-01-15 05:13:21
|
64
|
"..(Illetve az is lehet, hogy amit a keresztények misztikának hívnak, arra egy hindu már más szót használ esetleg.) .."
Biztos van megfelelője, de én nem vagyok szanszkrit nyelvtanár, annyit tudok, hogy a yógával foglalkozók nagy része szembesül a misztikával, s ezért a yogít hívják misztukusnak, de maga a yóga szó kapcsolatot jelent. Szóval a keresztényekre visszatérve, maga a keresztény is lehet yóga gyakorló, de yógí nemigazán. Ez a kontrollált, újraismételhető képességeket jelenti, vagyis a misztikus tudja, hogy mit csinál "misztikázáskor", s mindig le tudja utánozni.....
"...vagy egyenesen akadályozza a közeledést, akkor a keresztény törekvés szempontjából nincs értelme, ..."
A hindu tradícióban is ez a bevett szokás, vagyis igen kereken el van utasítva a misztikázás az Istenhez való közelítés környékéről, vagyis aki a misztika nagymestere, az az ahankára(hamisego) nagymestere is. Vagy rábízza az ember magát Istenre, vagy nem. Nincs áthidaló megoldás.
"..A Jézus lecsendesíti a vihart példád keresztény szemszögből nézve kicsit sántít. Egyrészt, mert Jézus bár parancsolni tudott a szélnek, a viharnak (a természet erőinek), ez nem öncélú cselekedet volt a részéről.."
Valóban nem, egyszerűen muszáj volt lecsendesíteni, mert ha valakinek van rá képessége, akkor legfeljebb akkor használja, amikor muszáj valamit tenni, mert nem lehet ölbetett kézzel ülni, hogy most elsüllyedünk, vagy nem. A legtöbb képesség így nyilvánul meg egyébként, a feltétlen hit nyitja meg a kaput, a hit Istenben, hogy tesz valamit. Tesz. Megmutatja, hogy teljesedjen be pld. a Biblia azon mondata, hogy:
" Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon."
Szóval nem csak az élőlényekről szól a felhatalmazás, hanem mindenre kiterjed, ami a földdel kapcsolatos. Így van ez a széllel is, vagy a hullámzással. A természet fölött uralkodni-ból keletkezett a természetfeletti hatalom....és ha átgondolod, pont azt jelenti Jézus megnyilvánulásában is. Van egy felhatalmazott, aki megvalósított bizonyos lelki szintet, tanító volt(bocs, nekem nem Isten), és a tudást átadta az embereknek.
Ilyen képességeket a hindu misztikusok is sokat tudnak, produkálnak, de egyre kevesebb tétetik "közhírré", mert a világ lement tuati szinten oda, hogy még mindig boszorkányságban, meg mindenféle wuduban hisz, közben számítógépen csetel....:)
Szóval a tűzceremóniás bemutatás is pont azt szolgálja, hogy valaki megvalósította-e már azt a szintet, hogy természetfeletti képessége legyen. Ennyi.
Jézust az húzza ki a misztikázásból, hogy mikor a papok kérték, hogy csináljon csodát, nem tette. Ha meg is tudta ismételni, nem mutatta be, vagyis Istenre bízta a döntést, hogy mi fog történni Vele.....innen a karma a papoké. Ez egy láthatatlan fegyver, kétezer éve forog a zsidók feje fölött....és időnként lecsap.
"..De ettől még a keresztény, akinek ennyire élő és közvetlen a kapcsolata Istennel, nagyon jól tudja, hogy mindez hogyan működik..."
Ha le tudod utánozni, akkor "belső kiáradásod van", vagyis Te magad generálod, hozod létre, manipulálod az anyagi elemeket olyan formán, hogy abba Isten nem lép közbe. Ha tízszer idézel szelet és tízszer állítod le, akkor szerinted isten ott áll, és egyszer felkelti, egyszer meg lecsillapítja? Nemigen. Te magad vagy az irányító....de a tudás megszerzése, felruházása az Istentől való, vagyis magát a tudást kapod Istentől, amikor először lehetővé teszi számodra, hogy felülkerekedj a természet kötőerőin. Hogy hogyan jut az ember oda fel, arról a védikus tudományok részletesen beszélnek, szóval az már egy alapból magas szint...és utána jön a fekete leves.....A hatalomvágy. Akiben még van, az bebukta, akiben nincs, az mehet tovább.....ha hagyják. Mint tudjuk Jézus nem ment itt tovább...máshol folytatta.... |
|
Előzmény:
 |
panchea
2009-01-14 21:20:46
|
61
|
Köszönöm, így kicsit érthetőbb már amit írtál.
Valóban a keresztény misztika ettől eltérő. (Illetve az is lehet, hogy amit a keresztények misztikának hívnak, arra egy hindu már más szót használ esetleg.) A keresztény ugyanis Istent keresi, Istent akarja megismerni. Ennek megfelelően a misztika (mármint amit a kereszténység annak nevez) csak addig érdekes a kereszténység számára, amíg az közelebb visz Istenhez. Ha nem visz közelebb, vagy egyenesen akadályozza a közeledést, akkor a keresztény törekvés szempontjából nincs értelme, tehát valóban nem is gyakorolja. (Ha jól rémlik, Avilai Szt. Teréz volt az, aki elég jól leírta ezt a dolgot.)
A Jézus lecsendesíti a vihart példád keresztény szemszögből nézve kicsit sántít. Egyrészt, mert Jézus bár parancsolni tudott a szélnek, a viharnak (a természet erőinek), ez nem öncélú cselekedet volt a részéről. Bár igazából azt nem tudom, hogy ez a tűzceremónia amit írsz, mire jó, lehet, hogy az sem öncélú, minden esetre keresztény szemmel nézve, ha nem visz közelebb Istenhez, akkor sok értelme nincs. Másrészt Jézus keresztény szemmel nézve nem egy guru (vagy nem tudom én micsoda), nem egy nagy hatalmú tanító, hanem maga Isten, aki belépett a történelembe. (Tudom, hogy vanak olyan magukat kereszténynek tartó gyülekezetek, amelyek tagadják Jézus istenségét, de az én szememben ez álkereszténység, de ettől ők még hívhatják magukat kereszténynek, ha nekik az tetszik)
Azon egyébként el lehetne vitatkozni, hogy mi nagyobb dolog lecsendesíteni egy vihart vagy menthetetlen beteget meggyógyítani esetleg halottat életre kelteni, de utóbbiakat nem egy szent is véghezvitte (lehet, hogy volt olyan is, aki elbánt a viharral vagy a természet más erőivel is, de most hirtelen nem jut eszembe és nincs időm utánakeresni). Bár azt megint nem tudom, hogy ez most a "belső kiáradó" kategória-e hindu szemmel nézve. Mert keresztény szempontból mindez nem a szent saját műve, hanem Istené. A keresztény szent "csak" hittel fordult Istenhez, és a közbeavatkozás már Isten tette. De ettől még a keresztény, akinek ennyire élő és közvetlen a kapcsolata Istennel, nagyon jól tudja, hogy mindez hogyan működik. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|