|
|
 |
panchea
2009-01-13 22:03:36
|
41
|
Misztikát nem "tanulnak", mert az az ördög műve
Nem vitatkozni akarok veled, csak nem szeretném, ha ennyire egyoldalú maradna a dolog megközelítése, hátha más is olvassa.
Nyilván nem hallottál még a keresztény misztikáról, pedig a kereszténységben nem ismeretlen az elváltozott tudatállapot. Ez a misztikus ima, a belénk öntött szemlélődés. Ebben maga Isten ragadja meg az embert és állítja le többé vagy kevésbé a diszkurzív gondolkodás működését. Aszerint, hogy a következtető értelem működése mennyire van kikapcsolva, a belénk öntött szemlélődésnek különböző lépcsőfokai lehetségesek, mint a nyugalmi ima, az egyesülés imája vagy az elragadtatás. Lényeges pont azonban - ami gondolom különbözik a keleti misztikától -, hogy az ember a maga erejéből csak a „szerzett szemlélődésig” vagyis az „összeszedettség imájáig” tud eljutni, amennyiben Isten jelenlétét tudatosítva abban elidőzik, anélkül, hogy okoskodni próbálna. Ez nem jelenti az értelmi működés gátoltságát, csak megpihenését. Nem elváltozott tudatállapot. Minden további lépést csakis maga Isten tehet meg a lélekben.
A középkortól (vagy korábbról) napjainkig misztikusok sorát jegyzi az egyháztörténelem.
De a topik témája nem igazán ez.
Szóval mielőtt valaki az orromra koppintana az off miatt:
Én úgy gondolom, hogy nem a hitemhez kell a pap, hanem a vallásom gyakorlásához. És bizony azt is megtapasztaltam már, hogy tök mindegy, mennyire hiteles vagy nem az a bizonyos pap, aki akkor éppen ott van, mert nem az a lényeg.
Az más kérdés, ha a tanításról van szó, ott már vannak hiányosságok (sőt nem is kevés) de ez nem biztos, hogy a papok hibája, de legalábbis nem csak az övék. |
|
 |
boret
2009-01-13 05:59:26
|
39
|
| Elég velős véleménnyel kritizálod a nyugati egyházat. Az én szememben túl bátor és felszínes ez a megközelítés. Bár vannak gondolatok amelyek mentén el lehetne indulni, azért várjuk meg mások véleményét is. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2009-01-13 05:14:05
|
38
|
Keresztény papokról nem nagyon tudok mit mondani. Hindu vallást gyakorlok, abban tudnék nyilatkozni.
De mint kívülálló elég furcsának találom a kérdést keresztény szempontból nézve. Azt a részt vizsgálva, hogy melyik vallásnak mi a véleménye a HIT-ről(dogmák), eléggé meghatározza azt is, hogy pap kell-e hozzá. Ha megvizsgáljuk, hogy a keresztények vallásfilozófiája, s ezáltal a megvalósíthatósága meddig terjed, akkor szerintem a pap díszlet. Ami tudást kapnak, azt szinte semmire nem lehet használni. Nem is tudják, hiszen erről szól a gyakorlat. Folyamatosan bánják a bűneiket, amit egyik héten összegyűjtöttek azt a hétvégén meggyónják és kezdik előlről a kövi héten.....Misztikát nem "tanulnak", mert az az ördög műve(pedig Jézus képességei megérnének egy misét), és a rítusok is eléggé lekorlátozottak, amelyek újra csak azt bizonyítják, hogy a Jézus-tan-on alapuló vallások nem fektetnek nagy erőket a vallás megértetésébe, inkább csak a terelgetés a cél. Az, hogy a papjaik mekkora hitelességgel rendelkeznek, inkább hagyjuk...az már nem az egyén hitéhez kapcsolódik, hanem ahhoz, hogy ilyen erkölcsi tartással mekkora hitük van abban, akit szolgálni próbálnak..... |
|
Előzmény:
 |
boret
2009-01-12 16:21:30
|
35
|
| Szerintem nem kellene összekeverni a keleti és nyugati szellemi-lelki életet. Ez a topik mind a címe, mind a nyitó hozzászólás alapján a mi saját keresztény világunkban gondolkozik. Bár lenne mit beszélni a keletről is, de ezen a helyen inkább maradnék keresztény kultúrkörön belül. Papokról, teológiáról, hitről beszélünk. A láthatatlan unikornis, a dharma, az egyiptomi vagy a hindu vallás részleteibe itt nem folynék bele. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|