|
|
 |
Törölt nick
2009-01-13 05:14:05
|
38
|
Keresztény papokról nem nagyon tudok mit mondani. Hindu vallást gyakorlok, abban tudnék nyilatkozni.
De mint kívülálló elég furcsának találom a kérdést keresztény szempontból nézve. Azt a részt vizsgálva, hogy melyik vallásnak mi a véleménye a HIT-ről(dogmák), eléggé meghatározza azt is, hogy pap kell-e hozzá. Ha megvizsgáljuk, hogy a keresztények vallásfilozófiája, s ezáltal a megvalósíthatósága meddig terjed, akkor szerintem a pap díszlet. Ami tudást kapnak, azt szinte semmire nem lehet használni. Nem is tudják, hiszen erről szól a gyakorlat. Folyamatosan bánják a bűneiket, amit egyik héten összegyűjtöttek azt a hétvégén meggyónják és kezdik előlről a kövi héten.....Misztikát nem "tanulnak", mert az az ördög műve(pedig Jézus képességei megérnének egy misét), és a rítusok is eléggé lekorlátozottak, amelyek újra csak azt bizonyítják, hogy a Jézus-tan-on alapuló vallások nem fektetnek nagy erőket a vallás megértetésébe, inkább csak a terelgetés a cél. Az, hogy a papjaik mekkora hitelességgel rendelkeznek, inkább hagyjuk...az már nem az egyén hitéhez kapcsolódik, hanem ahhoz, hogy ilyen erkölcsi tartással mekkora hitük van abban, akit szolgálni próbálnak..... |
|
A hozzászólás:
 |
boret
2009-01-12 16:21:30
|
35
|
| Szerintem nem kellene összekeverni a keleti és nyugati szellemi-lelki életet. Ez a topik mind a címe, mind a nyitó hozzászólás alapján a mi saját keresztény világunkban gondolkozik. Bár lenne mit beszélni a keletről is, de ezen a helyen inkább maradnék keresztény kultúrkörön belül. Papokról, teológiáról, hitről beszélünk. A láthatatlan unikornis, a dharma, az egyiptomi vagy a hindu vallás részleteibe itt nem folynék bele. |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2009-01-12 06:34:10
|
31
|
Az előző egy témakörrel kapcsolatban egy válasz...tulajdonképpen a lelki iskolák fokozatosságáról szólt. Ilyet nyugaton nem alkalmaznak. Össze-visszaság van...és a visszahatás is ennek megfelelően van kimérve.
"..Azért ez így durván summás..."
Az eredeti vallást le lehet vonatkoztatni a megvalósítások tapasztalataiból. Minél jobban eltér az eredei tanítástól, annál inkább nem oda jut a tanítvány, ahova kellene. A kezdeti indító jelenség egyértelműen Isten, addig kell visszaásni. Aki azt mondja lehetetlen, már nem jó úton jár. Ezért fikció a "kitalás" után már minden....
"..Tisztán vallási szemszögből is már sokan felismerték hogy csak a kis méretű csoportokat lehet egészségesen továbbműködtetni, bizonyos létszám fölött egyszerű szociológiai okokból komoly problémák kezdik ki a működést.."
Erre a varnásrama-dharma rendszere adja meg a választ. Ahhoz viszont alap filozófiai képzés, vagyis benne élés is szükségeltetik, aki nem éli, nem is érti, így betartani sem tudja, vagy másképpen kifejezve, alkalmazni.
"...Harmadrészről ez a fejlődés törvénye. Nézd meg ahogy egy életforma fejlődik..."
A tudat és a lélek szoros kapcsolatban áll, szinte egy. De az anyagi test ettől elválasztandó. A fejlődés, amiről beszélsz, az az, hogy a karmikus befedettségből mennyit tudsz letakarítani, hogy ez az erdei tiszta és tökéletes tudat megnyilvánulhasson. Amilyen szintű a lét-tisztítás, olyan a tudat teljessége, vagy hiányos megnyilvánulása. Innen nézve, lelkileg fejlődsz, onnan nézve letakarítod azt a szennyezősést, amitől nem vagy teljesen tudatos. Ilyen szempontból láthatod nincs is fejlődés, csak takarítás. Piszkosból tisztát kell csinálni. Hogy az anyagi test hogyan változik, az már egy másik kérdés. Az a teremtés menetének ismerete, hogy az anyagi természet milyen feltételeket szab az emberi, vagy az állati, stb. testnek. Te azzal, hogy emberi testet kapsz, elfogadod az alap feltételeket, a karmáddal még meg is fűszerezed azt.
Egyenlőre ennyi jó? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|